Oldalak

2014. szeptember 30., kedd

Jung-féle személyiség teszt- Milyen vagyok én?

Ezt is kevesen tudják rólam,de iszonyú egy ember vagyok: állandóan elemzem magam és másokat is. Nekem ez az életem,és sajnálatomra jól csinálom. Azért mondom,hogy sajnálatomra,mert rendre negatívan csalódok az emberekbe,s ahogy idősödöm, már lassan elég ránéznem valakire vagy két mondatot váltani és tudom milyen ember. Persze akadnak mindig kivételek, de egyre ritkább.
No,de amiről mesélni szerettem volna,az egy kitölthető személyiségteszt (:
Amelyiket én kitöltöttem az egy 72 kérdésből álló kérdőív. Imádom az ilyesmit,főleg ha ezzel is magamat elemzem.
Kitöltés utána nekem az ISFJ jött ki, vagyis Gondviselő, azon belül meg Oltalmazó.
"Csendes, barátságos, felelősségteljes és öntudatos. Elhivatott, a munkáját alaposan végzi. Pontos, olykor szőrszálhasogató. Hűséges, megfontolt, az emberekkel kapcsolatban pedig észrevesz és megjegyez sok apró részletet. Érdekli, mások mit gondolnak róla. Rendre és harmóniára törekszik mind otthonában, mind munkahelyén."
Ebből a kis leírásból mondhatni minden igaz. Annyi talán változott kicsit,hogy NEM minden ember véleménye érdekel, és sokszor NEM is érdekel mit gondolnak rólam. Persze szeretem ha nem sértően,meg cinkelve megmondják a barátaim,haverjaim a dolgokat- de itt se mindenkitől fogadom el; illetve nem sokszor változtatok csak ha én is jónak gondolom. Igen, makacs tudok lenni :(

"ISFJ elsődlegesen befelé fókuszálva éli az életét, ahova az öt érzékszervével érzékelt dolgokat szó szerinti, kézzelfogható tapasztalatokként fogadja be. Másodlagosan kifelé fordul a külvilág felé, ahol aszerint áll hozzá a dolgokhoz, hogy mit érez velük kapcsolatban, vagy hogy hogyan illenek bele a személyes értékrendjébe.
Az ISFJ-k számára a világ kézzelfogható és jóindulatú. Ők valóban melegszívűek és kedvesek, és hinni akarnak az emberek jóságában. Az összhangot és az együttműködést szeretik, és gyakran nagyon érzékenyek más emberek érzéseire. Az emberek általában becsülik az ISFJ-ket megfontoltságukért és tudatosságukért, és a képességükért, hogy másokból a legjobbat tudják kihozni azáltal, hogy erősen hinni akarnak a emberek jóságában."
Nos,ez is teljes mértékben igaz,mert erről már többször elmélkedtem,hogy hiába csalódok újra meg újra az emberekben, utána is hiszem hogy nem mindenki ilyen és hogy létezik még valakiben emberi jó- bár sokszor elbizonytalanodom.
De nem akarnám az új ismeretségeket a rossz tapasztalásaim miatt "büntetni" . Ezt megtanultam,hogy nem is szabad,csak nehéz újra nyitni,vagy elfogadni ennyi rossz után.
"Az ISFJ-knek gazdag belső világa van, ami általában nem tűnik fel a külső szemlélőnek. Folyamatosan gyűlik bennük az információ olyan emberekről és helyzetekről, amik fontosak számukra, és ezeket az információkat el is tárolják. Ez a hatalmas méretű információ halmaz általában ijesztően pontos, mivel az ISFJ-nek nagyon jó a memóriája, ha az értékrendjének fontos dolgokról van szó. Nem szokatlan, hogy az ISFJ évek múltán is pontos részletességgel emlékszik egyes arckifejezésekre vagy beszélgetésekre, amennyiben azok hatással voltak rá.
Az ISFJ-knek nagyon világos elképzelésük van arról, hogy a dolgoknak milyennek kellene lenniük, és törekednek rá, hogy ezt megvalósítsák. Fontosnak tartják a biztonságot és a kedvességet, és tisztelik a hagyományokat és a törvényeket. Hajlamosak abban hinni, hogy a jelenlegi rendszerek azért működnek, mert beváltak. Éppen ezért nehéz őket rávenni, hogy valamit úgy csináljanak, ahogy eddig még soha, hacsak nem mondja meg nekik valaki érthetően, hogy miért jobb úgy, mint a régi, jól bevált módszerekkel."
Igen,ez a tipikus "nem újítunk" dolog :P Ezt a Rák horoszkópnál is olvastam. Nehéz magamat rávenni arra,hogy valamit másképp tegyek,más legyen a rutin.  Persze ahogy fent is írták, ha én magam jónak látom akkor változtatok.  Zavaró,hogy ennyire kiismernek.

"Az ISFJ-k úgy tanulnak meg valamit a legkönnyebben, ha kipróbálják, ahelyett, hogy egy könyvben olvasnának róla vagy elméleti tudást alkalmaznának a gyakorlatban. Épp ezért ritkán találkozunk velük olyan területeken, amik sok fogalmi analízist vagy elméletet igényel. A gyakorlati alkalmazást szeretik. A hagyományos felsőoktatás, ami gyakran elméleti és elvont gondolkodást igényel, olyan az ISFJ-nek, mint az elvégzendő házimunka. Az ISFJ úgy tanul meg a legkönnyebben egy feladatot, ha megmutatják neki a gyakorlati felhasználását. Amint a feladatot megtanulta és a gyakorlati jelentőségét megértette, az ISFJ teljes odaadással és fáradhatatlanul csinálja végig, míg be nem fejezi. Az ISFJ-k rendkívül megbízhatóak."
Na ez az ami a legigazabb! Ezt sokszor tapasztaltam. Szerintem a szakmámat is azért tettem le olyan könnyen (még ha halál félelmem is volt tőle) ,mert végeztem hozzá gyakorlatot, és sokkal jobban átláttam után. Ha a könyvekből tanulom meg  gyógyszerek,meg a különböző anyagok nevét, akkor soha semmire nem megyek,mert úgyis elfelejtem. De ha van egy külön esetem/ellátottam,akkor tudom mi baja,tudok hozzá társítani gyógyszert vagy akármit és máris értek mindent. S onnantól ha már értek mindent,akkor a munka nem munka többé.

"Az ISFJ-nek elképesztően jól fejlett érzéke van a térhez, rendeltetéshez és a művészi szépséghez. Ebből kifolyólag otthonuk gyakran gyönyörűen berendezett és praktikus. Rendkívül jó belső lakberendező válhat belőlük. Ez a különleges képességük, kombinálva a mások érzései és vágyai iránti érzékenységgel, nagyszerű ajándékozóvá teszi őket – megtalálják a megfelelő ajándékot, aminek az ajándékozó igazán örül.
Sokkal inkább mint más személyiségtípusok, az ISFJ-k rendkívüli módon tisztában vannak a saját érzelmeikkel, ahogy más emberek érzelmeivel is. Általában nem mutatják ki érzelmeiket, magukban tartják őket. Ha ezek az érzelmek negatívak, előfordulhat, hogy felhalmozódnak az ISFJ-ben, amíg végül egy-egy személlyel kapcsolatos határozott véleménnyé nem válnak, amiket ezután már nehéz megváltoztatni. Sok ISFJ megtanulja hogyan fejezze ki önmagát, és találnak valamit, amin levezethetik erős érzelmeiket."
Hát a művészi szépséggel nem igen értek egyet. Nem vagyok egy haláli kreatív ember- max ötleteim vannak,de megvalósítani nem tudom őket... szóval nem vagyok nagy szám.  Tény hogy szeretem a rendezett lakást,meg előbb utóbb mindennek találok helyet,de valahogy mégsem érzem hogy nagy művész lélek lennék. Az tény viszont hogy szeretek meglepni másokat,mert szeretem ha örülnek. (:

"Ahogy az ISFJ nem mutatja ki érzelmeit, ugyanúgy nem kérkednek vele, hogy tisztában vannak mások érzéseivel. Ugyanakkor nyíltan beszélnek, ha úgy érzik, hogy egy másik személynek tényleg segítségre van szüksége, és ilyen esetekben nagy segítségére lehetnek másoknak, hogy megértsék saját érzelmeiket.
Az ISFJ-nek erős a felelősség és kötelesség tudata. Nagyon komolyan veszik a kötelességeiket, és számíthatunk rá, hogy meg is teszi, amit kell. Ezen oknál fogva az emberek természetes módon hajlamosak rájuk támaszkodni. Az ISFJ nehezen mond nemet, ha megkérik valamire, és emiatt sokszor túlvállalja magát. Ilyen esetekben az ISFJ általában nem adja mások tudtára, hogy nehézségei vannak, mert nagymértékben irtóznak a konfliktusoktól, és mert hajlamosak mások szükségleteit a sajátjaik elé helyezni. Az ISFJ-nek meg kell tanulnia felismerni, értékelni és kifejezni a saját szükségleteit, ha el akarja kerülni, hogy túlhajszolt legyen és mások ezt természetesnek vegyék."


 Az érzelmeim igen... Nem nagyon szoktam látványosan hisztizni..., az a csendben szenvedő típus vagyok. Nem szeretem ha mások azon lovagolnak,meg méltatlankodnak hogy milyen rossz nekem... Vágyom arra hogy meghallgassanak,megértsenek, vagy tán segítsenek- de mivel hamar megtanultam,hogy a dolgainkat mi magunk érhetjük csak el... így inkább nem mondok semmit.  S ahogy írják is: inkább másokkal vagyok elfoglalva ,addig se gondolok magamra. Ezért is mennék pszichológusnak ;)
Azon már szerencsére változtattam,hogy ne mondjak nemet. Szoktam nemet mondani- kell nemet mondani,mert sz egész világ fájdalmát és szenvedését nem bírnám el....plusz nem is akarnám.

"Az ISFJ-knek pozitív visszajelzésre van szüksége. Ennek hiányában, illetve ha kritizálják őket, az ISFJ elbátortalanodik, és akár még depressziós is lehet. Amikor maguk alatt vannak vagy stressz éri őket, az ISFJ elkezdi elképzelni mindazt, ami az életében kritikusan elromolhat. Teljesen alkalmatlannak érzik magukat, és meggyőződésükké válik, hogy „minden rossz, úgy ahogy van” vagy „képtelen vagyok bármit is jól csinálni”. "
Oh,ez klasszikus... Ez sajnos így igaz. Szeretem ha megdicsérnek,mert akkor kicsit hasznosnak érzem magam és tudom hogy végre valamit jól csináltam. Mondjuk én úgy gondolom,hogy minden embert dicsérni kéne aki valamennyit dolgozik is- munkatársak körébe javaslom; én is alkalmaztam. Jól esett nekem is ha megköszöntek valamit,meg én is megtettem ugyanezt fordítva. Szerintem ennyit megtehetünk egymásért.
"Az ISFJ kedves, nagylelkű és megbízható. Sokat képesek nyújtani, a mások iránti érzékenységükkel és azáltal, hogy mindent rendben tartanak. Fontos észben tartaniuk, hogy nem szabad túlzott önkritikát gyakorolniuk, és hogy adjanak maguknak is abból a kedvességből és szeretetből, amit másoknak önzetlenül adnak."
Hát igyekszik az ember (:

Egy kis humor az ilyen típusú emberekről :P


5 megjegyzés:

  1. Ez az oldal már ezer éve el volt mentve nekem, hogy majd kitöltöm a tesztjüket, aztán mindig halogattam. Köszi, hogy újra felhívtad rá a figyelmemet :) Nekem a legritkább típus jött ki, az INFJ. Majd kiteszem én is blogba, mert eszméletlen miket ír rólam, mintha csak kiolvasnának engem :O Egyébként rád is nagyon passzol a leírás :) A lényeg az, hogy őszintén kell válaszolni ezekre a kérdésekre és akkor tényleg jó kis leírást kaphatunk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát nekem is most jutott eszembe csak- pedig már ezer éve kitöltöttem (: De örülök ha eszedbe juttattam (:

      Törlés
  2. Én is megcsináltam, és INFJ jött ki. :DD
    Magaera üdv a klubban. ^^

    VálaszTörlés
  3. Huhhh, hát elég ijesztő ez a teszt :D
    INTJ-re jöttem ki, és bár nem nevezném magam "Lángelmé"-nek, teljesen igaz a leírás O.o
    Röviden: összefüggések keresése, meglátása; rendezettség; határozottság; maximalizmus; mások tartózkodónak, visszahúzódónak látják; introvertált; mindent előre megtervez (még a takarítást meg a főzést is xD)

    "nem túl kifejező a szeretetét illetően, és gyakran nem dicsér vagy támogat segítően másokat olyan mértékben, mint amit mások igényelnek vagy elvárnak"
    Akkor ezért mondják rám, hogy érzéketlen tuskó vagyok. Nekem nem tűnik fel egy új frizura, egy új ruha, aztán megsértődnek, ha nem dícsérem meg őket...

    "rendesen ki kell fejezniük magukat, hogy elkerüljék a félreértésekből adódó nehézségeket"
    És akkor ezért utálom annyira a szarkavarást.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na ez az-- mindent tudnak rólunk :D és pont ez az amit meséltél is nekem,hogy ilyen vagy,és még ez a teszt is ezt hozta ki :D

      Törlés