Oldalak

2016. október 18., kedd

"Ezek a mai fiatalok" | Személyes

Hányszor hallottátok ezt a kérdést elégedetlen idős emberek szájából? 
Én személy szerint nagyon sokszor és már régóta gondolkodom,hogy kiírom magamból amit ezzel kapcsolatban érzek,de valahogy sosem tűnt olyan fontosnak,míg a legutóbbi kirándulásunkon(amiről külön írok majd) ismét hallottam valakitől.
Nem minden esetben,de azért a legtöbbször beláthatjuk,hogy negatív vonzata van ennek a kijelentésnek. Engem azért tud kiakasztani,mert legtöbbször úgy mondják ezt az idősebbek,mintha az ő tetteik,életvitelük érték lenne és amit most tesznek a fiatalok már nem az. Persze értem én,hogy ők azt látják folyamatosan,hogy csak a telefon nyomkodás megy,ami önmagában nem feltétlenül vezet sehova- de ki tudja? A közösségi médiának van a legnagyobb befolyása a mai világban,innentől,aki már telefonnal a kezében,twitterező és instázó képességekkel születik,lehet egyszer valaki. Persze ennek kicsi az esélye,mint ahogy az is,hogy valaki google dolgozó lesz,de nem szabad leírni senkit szerintem. Tudom,hogy az esetek nagy %-ban a mai fiatalok otthon ülők és apuci/anyuci pénzéből vannak el és a fenti állításom csak képzelgés. De erre is lehetne mondani,hogy nem feltétlenül a fiatalok hibája. De nem akarok ebbe bele menni,mert nem ez a lényeg.

Azt be kell látni,hogy az idősebb generáció egy teljesen más világ a miénkhez képest. Elég gyorsan fejlődött egyet a világ,és aki még ma is a háborús és az azutáni világból,marha furcsa lehet ez az egész. De én úgy érzem,hogy nem kéne leírni.
Persze,hallani az idősebb emberektől,hogy "bezzeg az én időmben". Igen. Mi volt az ő idejükben?  Vegyük a nőket -én javarészt öreg hölgyektől szoktam hallani,ritkábban férfiaktól. Aki falun élt,az egy kis közösségben élt,ahol meg voltak a napi teendők,meg úgy az egész morál. Nem volt túl sok választék sem munka terén,sem párválasztás terén. Nekik nem sokat kellett agyalni,hogy hogyan mennek férjhez,meg kihez,ahogy a munka is egyértelmű volt.

Ezzel szemben ma mi van? Az ember fiatal kora óta ismer,tapasztal,küzd. Jelen van az életünkben a fejlődés,mert hát haladnunk kell az életünkben,járni a saját utunkat és megismerni a világot,az életet. Tapasztalni a fájdalmat,a szenvedést,a sikert és tanulni.

Jelen van még a társkeresés is- amolyan út a boldogsághoz és persze a mai világban nem könnyű ez abszolút,mert nem az van,hogy kinézte a lány a fiút(vagy fordítva) és akkor "amíg a halál el nem választ",mint régen, ugyanis aki nem vak látja,hogy ma már szabadabb a társadalom. Nem sűrűn kötelezik el magukat az emberek,nehogy felelősséget kelljen vállalni a másikért, a közös életért.
Illetve a mai nők se lánchoz kötött kutyák,akiknek ha megmondják hol a helyük,úgy cselekszenek. Azért ez változott. Ma már kiáll egy nő magáért,megmondja a véleményét; ahogy egy frfi is eléldegél egyedül és nem célja a család alapítás,stb. De ennek a következménye,hogy nem túl tartósak a mai kapcsolatok,míg régen a nő engedelmeskedett és minden rossz dolgot elnézett,a férfi meg robotolt. Ezt mindenki eldöntheti maga,hogy jó e vagy sem. Úgy érzem nincs jó vagy rossz válasz ezen a téren,mert mindkettőnek meg van a maga pozitív és negatív oldala.

Jelen van továbbá a munkakeresési küzdelem,ami régen szintén nem volt. Hiszen a nő háztartásbeli volt és a férj volt az akire a munka kötelessége és felelőssége szakadt (persze itt is biztos meg volt az idegeskedésre való ok).
Ma már ez sincs,ergo mindenkinek egyénileg kell tudnia megállni a lábán az életben. Azért ez is elég nagy felelősséget és nehézségeket ró a fiatalságra. S ha belegondolunk,a nő szerepe annyit változott ilyen téren,hogy ma már mi is dolgozunk,de ugyanúgy miénk a háztartás is. Szóval plusz egy teher ha azt nézzük. Én ezért nem szeretem ha valaki megszólja a házimunkát végző férfiakat,mert úgy érzem,hogy manapság már annyira nincs szerepe a nemeknek ilyen téren. Meg ha már a nő is dolgozik,akkor a férfi megtehet ennyit. De ez így van rendjén.

Szóval lényegében küzdeni a gyerek kortól egészen a halálunkig. Hogy megálljuk a helyünket már oviba,suliba. Hogy legyen munkánk,hogy legyen egy szociális életünk,de azért a magán életünk is rendben legyen. Mindenhol teljesíteni,hogy feljebb és előrébb kerüljünk az életben amikhez elengedhetetlen dolog ez a közösségi média, ez hogy lógunk az interneten, a mobilokon,stb. Ma már mindenki magának keres párt, munkát és magának alakít ki élet teret és mindent (persze most leszámítva azokat,akiket a gazdag szülők tolnak,vagy az ölükbe pottyan minden).
Ezért érzem unfairnek,ha az idősebb generáció azon csámcsog,hogy "jaj a mai fiataloknak de könnyű az életük", "jaj a mai fiatalok nem tudják mi a kemény munka,mert nem dolgoznak a földeken". Lehet,hogy nem éljük azt az életformát,de más módon viszont tudjuk,hogy milyen a kemény munka és a kemény élet. Annyi,hogy másféle lehetőségek és életforma váltotta fel a régit.

Nem akartam amúgy okoskodni ám,meg nem is leszólásnak készült ez,csak úgy éreztem megérett bennem ez a gondolat és szerintem sokan egyetértetek velem. Megértem az idősebb generáció életét és gondjait,de elfogadást várok tőlük a miénk fele.
Amúgy még sok mindent tudnék mondani,de ennyi elég szerintem (:

4 megjegyzés:

  1. Azt hiszem, ez a generációs különbség. A két világ pedig, nem érti meg a másikat,s aki a konokabb, erőszakosabb, dominánsabb, az fogja előbb megértetni a másikkal.
    Viszonylagosan abban adok nekik igazat csak, hogy a mai fiatal tényleg keveset néz fel (előre), mert folyton görnyed a mobil felett, és talán nem veszi észre a hétköznapi élet szépségeit. A másik, hogy nem mindenki,de van, aki egyáltalán nem tudja, mi a munka (nem csak a földeken), és képtelen felfogni egy-két dolog értékét.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Főként azt látom bajnak,hogy az idősebbek már nem akarnak kompromisszum képesek lenni, a fiatalabbak meg makacsok és "már csak azért sem" engednek.
      Igen ezt azért is írtam úgy,mert tisztelet a kivétel mindig. Azért nagyon sok %ban a fiatalok tényleg csak a tvből ismerik a munka fogalmát és sokszor azt látom,hogy eljutnak oda,hogy meg se akarják próbálni,mert van aki kiszolgálja őket. De ennek is meg van az ellentéte,hogy nem feltétlenül az ő hibájuk,hogy nincs munka. Ezért írtam,hogy lehetne erről még írni (:

      Törlés
  2. Nagyon jól összeszedett bejegyzés és nagyon sok mindenben egyetértek veled. Nem hiszem, hogy a mai generáció (mondjuk úgy nagy része) kevésbé lenne életképesebb, mint a régi - mi más dolgokat tapasztalunk meg, hiszen a világ is megváltozott. Bizonyos életterületeken kényelmesebb helyzetünk, de van olyan is, ahol dupla annyit kell küzdenünk, mint régen. Ugyanakkor azt sem tagadom, hogy van néhány fiatal, akire ez a "bezzeg az én időmben" felkiáltás sajnos jogos, hiszen egyesek vállalhatatlan módon tudnak viselkedni. Én amúgy azokat az időseket nagyon kedvelem, akik megpróbálják megérteni a modern időket - próbálják megtanulni pl. a számítógép kezelést, megtanulnak új dolgokat, stb. Na tőlük nem is hallani ezt a felkiáltást :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen,én is azokat az embereket kedvelem,akik próbálnak azonosulni az új időkkel, és nem csípőből lehurrognak mindent,csak azért mert nem értik meg. Tudom én,hogy rossz mikor olyan dolgok vesznek körül amikhez gyorsan kell alkalmazkodni és már nincs kedve az embernek hozzá... És pont ezért öröm látni ha egy idős ember is törekszik.
      Igen a fiatalok között is vannak nagyon béna emberek,és valószínűleg sokukból nem is lesz semmi extra. De erről külön lehetne írni (:

      Törlés