Oldalak

2015. december 27., vasárnap

Zaklatás és erőszakosság

Igaz azt mondtam,hogy az elkövetkező időkben nem lesz bejegyzés részemről, de mégis úgy alakult,hogy nem tudok napirendi pontra térni egy esettel,aminek közvetetten ugyan,de részese vagyok.
Tudom nem egy épp bájos témát választottam a cím alapján főleg így karácsony után,de úgy érzem,hogy  le kell ezeket írnom és a véleményemet- majd összevetni a Ti gondolataitokkal.
forrás- pinterest

Mikortól beszélünk zaklatásról és/vagy erőszakról?! Hol az a határ,amire már mindenki felkapja a fejét és tudatosul,hogy igen ám,ez most engem éppen zaklat?!  Mit tudsz tenni ha te vagy az áldozat és mit ha csak külső szemlélő?!
Azt tudjuk,hogy mikor az ember áldozata ilyen eseteknek,akkor elfogult,mert mondjuk egy hosszú de szar párkapcsolatban sínylődik és a másik fél zaklatja  vagy bántalmazza (itt most benne van a lelki bántalmazás és a testi is), vagy éppen családi dráma történik. Talán kicsivel könnyebb a józan ész megtartása ha egy vadidegen zaklat, valami titkos hódoló nem fogja fel,hogy tovább kéne lépnie. De még ilyenkor is sokan beijednek.
Igazából nem akarok ezeknek a fajtáiról,meg extrémebb esetekről papolni (pedig mint tudjuk vannak), hanem csak arról ami miatt én ezt az egészet felhoztam.
Adott a sztori, amit én természetesen nevek nélkül teszek közzé, de azért lépem ezt meg,mert úgy érzem,hogy bőven túl vannak a határok lépve és mint külső szemlélődő próbálok a lehetőségeimhez képest segíteni.
Tipikus eset: Barátnő( ő az áldozat) szakít a Pasijával 7 év után. Barátnőnek adtam egy kis segítséget Én (a külső szemlélő vagyok) {habár nem szokásom beleavatkozni mások életébe,mert nincs jogom hozzá,viszont mérlegelek, és ha azt látja az ember,hogy 5-6 éve csak szenved valaki egy párkapcsolatban,akkor igenis fellép és megpróbálja a másiknak a legjobb segítséget, kvázi mankót nyújtani}, amit a Barátnő meg is fogadott és nagy nagy lelki kiborulások után,idővel szakítás lett.
A Pasi amennyit láttam belőle(ismerem is személyesen),meg amennyit a Barátnő az évek alatt elmesélt, totálisan az a szemétláda,erőszakos típus,akiből persze senki nem nézi ki,mert mindenkivel haverkodik: mindig mindenki fontosabb csak a párja van elhanyagolva,mert az jaj úgyis megbocsájt.. egy vadidegen emberrel előbb ellépett egy buliban,mint a tulajdon párjával,akit ugye annyira nagyon szeret, megcsalásokra vetemedik fesztiválok alatt mindezt a párja szeme láttára és ha a párja beszól,akkor még ő van megsértődve és neki áll feljebb,hogy már pedig azért is.... A párja meg alapból egy mimóza típus,aki hagyja,meg nem szól bele,mert szereti és őrjöng a pasi...
No és ez a Pasi olyan még,akit nem szereti ha ellenkeznek vele, utálja ha a nő uralja a helyzetet és neki nagyon kényelmes ha a Barátnőt lelkileg terrorban tartja/ zsarolja/ lelki fröccsöt csinál neki/fenyegeti, hogy az meg majd befogja és csinálja amit mond.
Eric Lacombe

Ezeket a véleményeket/ következtetéseket,mint az elmúlt időszakban vontam le a Pasiról,ugyanis a Barátnő minden lépését mesélte nekem, illetve mutatta az írásokat-amikből még az is kiderült,hogy a srácnak valami mentális zavarja is van....tipikus skizofrén jeleket produkál.
De hogy konkrét példát mondjak, ott volt az az eset,mikor a Barátnő szakított vele telefonon. Ebbe a Pasi nem ment bele és persze ez jogos,akkor legyen személyesen. Úgy is megvolt,ahol természetesen a Pasi szánalmas módon bőgött meg vagdalózott, de a legrosszabb,hogy nem fogja fel.  Na és a problémák itt kezdődtek és itt jöttem én is a képbe,mert én vagyok a szemét dög,aki telebeszélte a Barátnő fejét. Ergo, a srác ahelyett,hogy belátná hogy egy hibás,szemétláda, mindenki másra hárítja a bajt. A konkrét megcsalási kísérletet is (amire írásos bizonyíték volt, illetve a harmadik személy a Barátnő barátnője volt) úgy letagadta ahogy kell! Akkor is mindenkit hibáztatott a Pasi és ő volt a szent,ártatlan.
A lényeg,hogy ez megy már egy jó ideje,hogy hol vissza akarja a Barátnőt édesgetni mindenféle mézes mázas szöveggel, aztán meg 180 fokos fordulattal lekurvázza,lefogyatékosozza illetve egyéb olyan jelzőkkel illeti amiket én nem mondanék az ellenségeimre se. Majd kis idővel megint mézesmázos. Totál nem normális,elme rozzant őrült. Én totálisan úgy ítélem meg a helyzetet,hogy ez már zaklatás amit ő művel,mert fb-on, viberen, telefonon folyamatosan, minden órában irkál a Barátnőnek,meg hívja és mindezt hajnali 1ig csinálja ha nem tovább. 
 A bántalmazás része pedig számomra a lelkifröccs,aminek a nagy részét nem akarom közzétenni illetve a sok fenyegetőzés, és erőszakos felszólalás: " márpedig nincs vége, itt a gyűrű, hozzám jössz és kész"; "ne történjen még egyszer ilyesmi, nem szakítunk és ennyi" , meg társai. 
A helyzet továbbá az,hogy én is belekerültem a történetbe,ahogy fentebb is írtam, illetve azóta konkrétan én is megvagyok fenyegetve,nem beszélve arról,hogy folyamat ellenem hangolja a Barátnőt (ahogy megtette évekkel ezelőtt is és ugye akkor bejött,mert nem beszéltünk egymással a Barátnővel). Olyan hazugságokat terjesztett rólam a Pasi,miszerint én kipofáztam neki (!!!) a Barátnőt msn-en (az is egy 5 éves sztori lenne), illetve én kikezdtem rockmaratonon a Pasival (valószínű arról vagyok híres,hogy más pasikkal elvagyok,ha van épp párom és akkor pont volt..).
Este futni voltunk a Barátnővel és pont beszélgettünk még mielőtt elköszöntünk volna (ez olyan éjfél körül volt) és egyszer csak elkezdett ezerrel telefonálni a Pasi. Az 5. után felvettem a telefont. Na most a viselkedése,amit ott produkált,megint csak elárulta a valódi énjét: nem viseli ha a nő erős és határozott, ha szembe állítom a hazugságaival,akkor tereli a témát. Persze utána még hajnali 1ig tolta a telefonokat és persze jöttek az üzenetek, smsek, viber,messenger, minden... Természetesen meg lettem fenyegetve a Barátnőn keresztül: "Szét fogja törni a csontomat". Ráadásul ezt nem nekem mondta, ott nem mert ennyire kemény lenni,pedig lett volna lehetősége rá.
forrás- google
  A sztori ennél sokkal hosszabb és sokkal részletesebb,de nagyjából ennyi lenne. Ebben szerintem ott van a lelki bántalmazás és a zaklatás is kőkeményen.  A Barátnőnek elpofáztam 6 milliószor már,hogy tiltsa le,mert ez így nem állapot. Persze fenyegetőzött a Pasi azzal,hogy lejön (nyilván nem fog,mert elég sok pénz az utazás és csak azért lejönni hogy utána elküldjék,nem hiszem hogy megéri), de ott a Barátnő családja, esetleg én is a Pasi szeme közé tudok nézni ha akarja.
Nyilván a Barátnő is hibás,mert nem tiltotta le az első ilyen után,ezzel is lovat adva alá...Most meg már egyre durvább amiket összehord a Pasi. De pont erről írtam fentebb,hogy akihez valamilyen szálak fűznek,annak nehezebb fájdalmat okozni direkt. De sajnos ilyenkor magunkat kell megerőszakolni a saját magunk érdekében- folyamat ezt mondom a Barátnőnek is. 

Ti mit gondoltok az esetről?
Történt Veletek ilyesmi?
Mi a jó megoldás azon kívül,hogy tiltja az ilyen idiótákat? 

2015. december 24., csütörtök

Karácsonyra Nektek! ♥

Szerintem idén már nem nagyon lesz semmi extra a blogomon -elég sok a teendő még,de szeretnék mindenkinek nagyon 
Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánni!! 
Örülök,hogy velem voltatok ebben az évben- akármilyen jó vagy rossz volt és remélem mindenkinek jó(bb) új éve lesz! Csókoltatok mindenkit! ♥

2015. december 22., kedd

Túl természetesnek veszed

Nagyon aktuális nálam most az a téma,hogy az emberek mindent a világon természetesnek vesznek. A kedvességet,a segítőkészséget amit a kedves emberek adnak, az egészséget ami a fiatal korból (is) fakad...,illetve azt,hogy bizonyos emberekkel vesszük magunkat körül- akár barátok,akár párkapcsolat,akár kollégák/nők,akár családtagok.
Mélységesen elítélem ezt a fajta emberi mentalitást,de tudom,hogy alapvetően senki nem tehet róla,hisz az ember önző (aki ebbe beleköt az hazudik vagy hülye) és csak magával foglalkozik a legtöbbször (amivel nincs is baj ha azt nézzük).  Mindenkinek a saját problémája mindig a legnagyobb,a saját élete a legrosszabb/legjobb (ami megint csak nem baj,hisz a magunk életét kell végig járnunk nem másét,csak kicsivel több figyelmességgel) és azt veszem észre,hogy ha nem történik az emberekkel valami drasztikus- vagy ha előtérbe kerül egy élettárs/házastárs-,akkor leszarnak maguk körül mindenkit. Nagyon sok embert vesztettem el így, még annak ellenére is,hogy egy ideig próbálkoztam fenntartani a -látszat- barátságot; illetve van pár olyan emberi kapcsolatom ami errefelé tart. Az a nagy helyzet,hogy mindenki kifogásokkal jön,mert azt hiszik,hogy nekem meg kell magyarázniuk bármit is. Régen elvártam. Ma már csak tovább lépek,akárkiről is legyen szó. Nem szeretem a kifogásokat és megmagyarázásokat és azt végképp nem akarnám,hogy bárki is én miattam hazugságra kényszerüljön... hisz ki vagyok én?!
 
Viszont elkövettem én is azt a hibát,hogy egy egy éve ismert embert,akit -második- anyámként szeretek, totálisan természetesnek vettem,hogy mindig itt van. Lehet,hogy nem lesz ez mindig így...és hogy most ezzel szembesültem (ahogy kezdem egyre inkább felfogni) se élő se holt nem vagyok. Éjjeleket töltök el ébren, és másnap hajnalba kelek mert menni kell... Akik ismerik és a környezetében vannak,szintén ugyanígy élik a napjaikat.
Egészségügyi problémája van az illetőnek, jobban mondva rosszindulatú tüdőrákja alakult ki. Mindez -feltételezzük- egy ostoba és balfasz orvosi műhiba,akik persze mossák kezeiket.
Egyszerűen ha azt mondom,hogy ki vagyok borulva,akkor az nem ér fel az igazsággal. Túl sok rossz dolog történt az elmúlt időszakban és ez a helyzet most megkoronázza az egész éves szart.
Na ezért mondom,hogy NE bízzátok el magatokat,mert lehet ,hogy akivel ma még beszélgettek,holnap már nem fogtok. Az élet egy kegyetlen szemétláda és aki azt mondja,hogy ugyanannyi jót ad amennyi rosszat,az is egy seggfej,vagy még nem élt át tragikus dolgokat a létezése folyamán- de nyugi,ami késik az jön szerintem.
Mindenesetre kérek mindenkit,hogy így látatlanban is drukkoljon,mert csodák is talán léteznek! Én azt tudom,hogy a lelkemet is eladnám,ha azzal segíthetnék neki, főleg mert megint egy végtelenül jó lelkű és rendes emberről van szó,aki eddigi élete folyamán csak adott a körülötte lévőknek.
Kifutnék a világból.

2015. december 17., csütörtök

A nap bloggere

A Magyar blogger és Blogkedvelők közössége facebookos csoportban meg lett hirdetve egy nagyon ötletes kezdeményezés:  egy nap egy bloggeré plusz egy jó pár kérdés.  Szerintem fantasztikus ötlet,mert ezáltal kezdő, illetve ismeretlen blogok is színre léphettek és többen megismerték őket.
Az enyém volt a December 5.-e, ami egyébként nekem kedvenc számom. Este 6 körül került ki a blogom,így kicsit félő volt,hogy senki nem lesz fent akkor (szombat és este- nem mindenki ül gépnél olyankor),de azért kaptam pár kérdést és voltak igen jók is! Többen érdeklődtek a stílusom felől,ami meglepő volt,de örülök,hogy nem egyből az ítélkezés jött.

Kérdések:

K:  Van kedvenc témád amiről nagyon szeretsz írni ?
Nekem mindig más az amiről szeretek írni-hangulatfüggő. Mostanság már úgy megy,hogy ha van időm. Rengeteg kifejtendő téma szokott a fejemben kavarogni,mert nap mint nap érnek ingerek az életben,de egyszerűen nincs rá időm,hogy  itt kifejtsem,mert rohanni kell. Összecsapni meg semmit nem szeretek.
De hogy konkrét kedvencekről írjak: szeretek ruhás posztokat csinálni, egy időben volt is pár,meg sok kép magamról. sokkal jobban kedvelem a másokon bemutatott ruhaszerzeményeket (ezáltal magamon is),mint ha csak felsorolnánk,hogy ezt meg azt vettem.

Mik a terveid a következő 4-5 évre ?
Eszemben sincs nagyobb terveket szőni,ugyanis akárhogy próbálkozom,semmi nem úgy valósul meg ahogy én szeretném sajnos. Szóval vannak pár napra előre látható terveim,mint például,hogy este el tudok e menni futni vagy nem. Persze olyan dolgok vannak a fejembe,hogy mi lenne jó ha megtörténne,de ezek sok mindentől függnek és ahogy zajlik az életem annak függvényében változnak a tervek. (:

Mi a célod a bloggal?
A célom? Igazából én mindig is azt szerettem volna,hogy ha az emberek megismerik általam a szubkultúrát és belátják,hogy nem a "sátán teremtménye",ahogy én sem.  Ha látnak egy hétköznapi embert,aki ebben a stílusban éli az életét és megbizonyosodnak róla,hogy nem vagyok rosszabb ember mint bárki más. 


K: Habár elég jól ismerlek, azért én is jövök kérdésekkel, hátha mások ezekből még jobban megismerhetnek ^^
Szóval: honnan jött a denevérek szeretete?
Hú ez egy jó kérdés. Talán régebben mikor én magam is baby-bat voltam :P, a sok képkeresgélés között ráakadtam pár nagyon cuki denevéres képre és azóta szerelmes vagyok *-* Meg aztán pár éve magam is mentettem meg egy pici cukiságot- akkor fogtam először a kezemben denevért. Jó hülye voltam,hogy nem fotóztam le :(

A goth világban van példaképed?
Nincsenek példaképeim. Igaz szoktam kitenni inspirációs és motiváló képeket,de ezek sosem egy személy miatt vannak. Egy embert követek facebookon, ő Adora Batbrat- neki bírom ezt a pörgős személyiségét,meg talán ő az akit jobban ismerek,meg legrégebb óta követek. De még ő se konkrét példakép,mert nem másolok róla semmit.

Az Elvira film mitől lett nagy kedvenced?
Szerintem nem nehéz kitalálni *-*  Nagyon tetszik maga az a tény,hogy abban az időben mikor az készült,már ott volt a levegőben ez a stílus... és nem lejáratták,hanem konkrétan főszerepet kapott. A másik meg,hogy azért az a nő aki alakítja,nem egy tini,meg nem egy fiatal éveiben járó személy és mégis úgy néz ki ahogy. Tudom,hogy csak a film miatt,de akkor is. Erre mondom,hogy kár,hogy ilyen csak a filmekben van. Na de magamat tudom kb így elképzelni :D

Ha soha többé nem hordhatnál feketét, milyen színt választanál?
Akkor meghalnék azt hiszem :D Ez az opció nálam nem létezik. De egyébként meg  ha nem járhatnék ilyen cuccokba,akkor sport ruhákba járnék,ami szürke lenne.  Ha szürke se akkor sötét kék.

Van kedvenc illatod?
Még nem talált rám az igazi. Szeretek többfélét,de nem mondom,hogy az én illatom.

Gondolkodsz-e új tetováláson? Ha igen, mit és hova szeretnél?
Ez vicces kérdés és pont jókor jött,mert igen! Nagyon is gondolkodom. Először is a vádlimon lévő denevéreket szeretném kipótóltatni. Aztán meg vagy egy ankh-ot,vagy valami viking motívumot tetetnék a mellkasomra/mell fölé. De egyenlőre nem agyalok,mert nincs is olyan tetováló,akiben megbíznék- bár nem is ismerek sokat.

Melyik a kedvenc horror filmed? :P
Ajjajj :D Köszi a kérdést xD Nem tudom. Annyit megnéztünk már együtt,hogy nekem nagyon összefolynak a címek,meg a történetek. De a Kísértetjárás Connecticutban-t kedvelem nagyon. Illetve az ördög/démon űzős filmeket. Ezekben még van valami.  Az Ómen filmek nagyon jók még.


K: Hogy reagál egy idegen környezet a kinézetedre?
Megbámul. Aztán vagy elkerülnek,vagy túl érdeklődőek lesznek az emberek. De eddig még nem sok ember volt olyan bátor,hogy a szemembe mondja ha valami van- mindig a hátam mögött,így több információt nem tudok.

Mióta vagy goth?
15-16 évesen kezdett érdekelni. Előtte nadrágos és zenekaros pólós,bakancsos csaj voltam, majd a gimi 9. év végén elkezdett érdekelni nagyon a téma.  Aztán onnantól megszállott vagyok- megszállt a stílus életérzése (:

Mit szóltak a szüleid ehhez a sötét életstílushoz, volt valami küzdelem velük, vagy szép lassan elfogadták?
Nem szóltak sose bele a szüleim és ezért bírtam is őket. Mondjuk azt hozzá kell tennem,hogy nem voltam egy rossz gyerek és polgárpukkasztó módon se néztem ki sose. Alapból nekem a goth nem arról szólt,hogy na akkor minél idiótábban kiöltözzek és akkor jól megnéznek az emberek...  Én kinéztem ahogy, meg is bámultak,de semmi olyan drasztikus nemvolt rajtam,ami szándékos felháborodást keltett volna. Az embereknek a sok fekete volt a fura.
Szóval a szüleim nem szóltak bele,sőt támogattak ilyen téren.  Mondjuk a saját idejükben, ők sem számítottak épp beolvadós embereknek,mert mindketten rockerek voltak ha azt nézzük.

K: Hogyan jött az ötlet a blogoláshoz?
Eredetileg egy barátnőm blogolt és többször mondta,hogy nekem is kéne csinálni egyet -vagy valami ilyesmi- és hát az ő hatására végülis csináltam. Bár akkor még nem tudtam feltalálni magam annyira,még nem állt a kezemre a dolog és kb. mindig csak szenvedtem :D De aztán szépen lassan kialakult,hogy mik érdekelnek,miről beszélek szívesen.

K: Hogyan látod a magyar goth helyzetet?
Szörnyen rossz a helyzet. Itt nálunk nincsen kialakult közösség,nincsen összetartás, nincs semmi. Persze próbálkozások vannak -lásd az Országos goth találkozók- ,de semmi mást nem érzékelek,mint a nagyfokú rivalizálást. Mindenki alapból magával van elfoglalva,hogy ő éppen jól néz e ki. Mindenki más le van ejtve. amivel alapból nem lenne gond,de akkor ne járjon az ember közösségbe/találkozókra. Ráadásul van viszonyítási alapom,mert egy jó ismerősöm szokott kijárni Lipcsébe a WGT-re és pont erről tanakodtunk,hogy mennyivel másabb ott az élet,meg az emberek egymáshoz való viszonyulásuk.

Régen sokkal többen voltak mint most vagy ezt csak én látom így?
Ez hullámszerű. Van mikor nagy divatba jön a szubkultúra- olyankor hirtelen mindenki nagyon nagy gót lesz, aztán mikor más divat van,akkor megcsappan. Meg ott vannak azok akik még útkeresők,baby-batek (kezdők) és ezek közül se éri meg mindenki a a pár évet se. Hamar túladnak a stíluson azok,akik egyéniségtelenek vagy tényleg nem találják a helyüket.

Ruhaügyben lesznek (még) cikkek?
Szeretnék majd még igen. Mostanság elmaradtam a posztokkal -pedig tervek vannak- de egy elég rossz szakaszon vagyok túl és nem olyan egyszerű visszarázódni.

Kedvenc beszerzőhelyek? Esetleg magyar?
Szeretem a turkálókat- néha ha szerencséje van az ember lányának,akkor kifog baromi jó és érintetlen ruhákat. De legtöbbször átlagos üzletekben vásárlok ( NewYorker, C&A); ha meg rendelek,akkor a Restyle.de, rockpince.hu oldalakról- ezeket szeretem a legjobban.

K: 3 jó és 3 rossz tulajdonságod?
3 rossz: hamar felhúzom magam, féltékeny típus vagyok, és nagy a szám sokszor.
3 jó: ha kell kiállok a gyengébbekért, nem viselem az igazságtalanságot és a hazugságot - így én is eszerint élek, 'ami nem öl meg az megerősít' elv szerint élek- ha nem így lenne már nem irkálnék itt Nektek.


K: Szia! Hogyan jössz ki a nem goth beállítottságú emberekkel?
Teljesen jól. Nem tudom ki mit néz ki belőlem,de abszolút nem a stílus alapján válogatok magam mellé embereket. Én ezen túlnőttem már és számomra a másik személyisége,hozzám állása,viselkedése számít,illetve hogy kompatibilisek vagyunk e együtt (nincs kínos csend,nincs feszengés, nincs kellemetlen érzés, nem érzünk kényszert a rivalizálásra egymással szemben,stb)

Mit szólnál hozzá, ha majdan a saját gyereked egy tőled teljesen idegen stílust szeretne képviselni?
Nem zavarna. Vagy legalábbis most ezt mondom,de mivel az emberek állandó változásban vannak,ezért nem tudom Nektek megmondani,hogy mit fogok x év múlva gondolni. Egyenlőre úgy vagyok vele,hogy nem zavarna semmi ami a stílusát illeti. Voltak például olyan párjaim is az életem során,akiknek semmi közük nem volt a stílushoz és remekül kijöttünk.

K: Sok előítélet ért már a stílusod miatt ?
Biztos. De mint fentebb írtam,a szemembe nem mondanak az emberek soha semmit,csak a hátam mögött.  De azért volt,hogy elhangzott pár "sátán", "ez egy boszorkány" beszólás, meg egy két gúnyolódás az "olyan gót vagy hogy denevéreket szarsz" című műsorral... Meg hát mikor belépek egy üzletbe platformba,akkor csak azt tudják nézni és rá van írva az arcukra,hogy mit gondolnak, és mondjuk úgy,hogy emberek 80%a valami dominának, vagy sátán ivadéknak gondolnak elsőre. 
Az életben csak az van: előítélet.  Ezért én mondjuk nem haragszom,hisz ránézésre ítél először az ember.

Meg szoktak bámulni az utcán ?
Természetesen. A bakancsos időmben is megnéztek,nem hogy platformban. 

K: A szürke hétköznapokban is úgy öltözködsz, mint a blogon lévő képeken (ezt már nagyon régóta meg szerettem volna kérdezni egy goth lánytól ^_^)?
Cuki kérdés ^^ Igen,én mindig feketében vagyok :D Annyi,hogy melóba nem hordom a kis szoknyámat,mert nem akarom tönkretenni a jó cuccaimat azért,hogy melóba futkossak.  De természetesen plati,meg műraszta (ha épp fent van),meg egyéb érdekes dolgok vannak :D 

Mi a legpozitívabb reakció, amit egy idegentől kaptál a stílusod miatt? (Legnegatívabb?)
Egy kórházban volt,mikor ápolási osztályon gyakorlatoztam. Egy idős nénivel sétálgattam sokat és beszélgettünk és mindig megjegyezte,hogy nagyon jól áll a pc a számban (:  Ez számomra a legváratlanabb helyről és legváratlanabb bók volt (:
Illetve bent a fiataljaink (a munkahelyemen) is nagyon imádnak annak ellenére,hogy hogyan nézek ki,sőt van aki megjegyzi minden nap,hogy szép vagyok (akármilyen ronda is vagyok épp) :D
A másik kedvencem,mikor középidős nők mosolyognak,meg közlik,hogy ez jól néz ki rajtam,vagy az,meg hogy jó a stílusom...  Szóval vannak kedves megnyilvánulások.
Negatív is volt régebben,de az is inkább ilyen sulis közegbe. ez a "köcsög rocker" téma,de ez is azért mert seggarc elkezdte és akkor az egész birka bagázsnak ezt kell mondogatnia.  De nagyon rossz megjegyzést nem kaptam,pedig voltak gáz korszakaim a gothon belül is.
Civilbe és munkában

K: Mi az a 3 kozmetikum amiről soha nem mondanál le ?
Smink (alapozók,szemöldök festés), hajápolók, testápolás.

Mi a kedvenc könyved ?
Imádom a fantasy regényeket- nem is egyet olvastam már,de nincs kedvencem közülük. Mindet szeretem.  De imádom a vikingekkel foglalkozó ismeretterjesztő könyveket is,meg úgy alapból a történelmi regényeket- abból is rengeteg van.


K: Szia. Érdekelne neked mit jelent a csoporthoz tartozás fogalma, és a goth cimke? Köszi:)
Hogy nekem mit jelent? Ugyanazon érdeklődéssel rendelkezők egy helyen való csoportosulása. Ezért is van pár fb-os csoportom,ami kifejezetten a goth embereket gyűjti össze. Viszont nem sokra megyek vele,mert a magyarországi goth helyzet eléggé siralmas- ezt fentebb kifejtettem.
A goth címke alatt nem értem a kérdést (:


K: Laikus vagyok a Goth stílust illetően, a wikipédián utánaolvastam, de érdekelne egy személyesebb, közvetlenebb vélemény. Te hogy foglalnád össze röviden, mi a lényege ennek a szubkultúrának és mi vonz benne?
Ez egy hosszú téma és nem is tudom mennyire lenne türelmük az embereknek elolvasni. Az a baj,hogy a wikipédián lévő dolgok akkora nagy agymenések,hogy sírva fakadok tőlük. Mivel minden idióta szerkesztheti,így jó nagy hülyeségek születnek ott. Minap egyik kolléganőm is ezzel jött,hogy olvasott a gothról a wiki-n és,hogy mennyire más vagyok én,mint azok akikről ott írnak.  A goth körül sok a téveszme,miszerint sátánisták vagyunk, állatot/embert áldozunk, sötét a lelkünk, alpári parasztok vagyunk, dominák,meg fétis istennők,akik szexmániásak.....stb. Rengeteg sztereotípia övezi a szubkultúrát,de az a nagy helyzet,hogy tévedés. Igaz vannak a gothon belül olyan egyének,akikre ezek igazak lehetnek,mert így élnek,meg ez tetszik nekik...de nem ez az alap séma.
Többször összefoglaltam a témát, magazint is vezetek belőle és inkább ezeket linkelném be- itt (:
Sok minden vonz benne, én valamiért ebben látom a szépet,a kiteljesedést...saját magamat. Valahogy nagyon szép összhangban élünk együtt a stílussal (:

K :Mit csinálsz, ha rossz napod van? Hogyan küzdesz a stressz ellen?
Mostanában csak az van. Emiatt is ritkultak a posztok,mert más se történik,csak rossz. Egyébként meg semmit. Általában melankóliába esek, nem eszek semmit csak minimálisan és jár az agyam. Aztán neki állok tornázni, illetve minden este futok,így kirobban belőlem a sok rossz. Na meg nekem nagyon nagyon sokat segít ha kibeszélhetem magamból valakinek.
Stresszesnek nem mondanám magam. Az a helyzet,hogy egy jó ideje érzelemmentesen élem az életemet,mert túl sok ember okozott nekem szart és kihaltak dolgok. Azóta nem nagyon stresszelek semmin,max ha valami új helyre kell mennem egyedül. Viszont küzdeni nem tudok ellene,mert még ha tudom is,hogy nem lesz semmi,akkor is ráparázok (lásd legutóbbi fogászati látogatásom).


K: Miről szeretnél majd legközelebb irni? Van mar elképzelés?
Például erről. egyébként elképzelés rengeteg van,meg sok megkezdett posztom is van,de egyszerűen a túlzsúfolt napok mellett nekem nem jut időm ezeken kattogni meg szerkesztgetni. Meg az az igazság,hogy most jobban elvagyok emberekkel, kommunikálgatok,mert erre nagyobb szükségem van.

Mit utálsz a legjobban? m i a világnézeted?
Mindent utálok általában. Na jó ez így nem igaz azért... de sok mindent és attól függ,hogy kiről,miről van szó. De legjobban az embereket utálom és ahogy viselkednek egymással. Virtuális életet élünk,mindenki netezik és irkál,de hogy megkérdezzék élőben/telefonon egymástól,hogy hé,te mi van veled?!, az nem játszik. Szóval ezt a nagyfokú álszenteskedést utálom a legjobban és az emberek hányingerkeltő viselkedését. Persze tisztelet a kivételnek.
A világnézetem egy külön poszt lenne szerintem. Azt tudom,hogy én élem az életemet, minden új embernek tiszta lapot adok,de ha összefirkálják,megbántanak,szarakodnak,akkor rohadjanak meg. Nem szeretek megbocsátani és nem is mindenkinek tudok-akinek igen,annak szerencséje. Nem szeretek a világ gondjaival foglalkozni,mert bár vannak óriási problémák,mégsem érzem azt,hogy ha én ezen kattogok akkor hú de jó lesz bárkinek is.
Szóval ez a rész több kifejtést igényelne,de elég ennyi.  Bonyolult ember vagyok,bonyolult meglátásokkal,amikkel sokan nem értenének egyet vagy nem akarnak, vagy úgyis jobban tudják nálam.
De amúgy,a k*rva anyját mindenkinek aki cseszeget.


Amúgy nagyon izgalmas volt ez a játék és örültem neki,hogy ennyi sok jó és izgalmas kérdést kaptam (: Köszi mindenkinek aki érdeklődött- gondolom öröm lesz visszaolvasni ;)