Oldalak

2013. október 24., csütörtök

Az értetlen embereknek

Azt hittem,hogy már kihangsúlyoztam elégszer,hogy nem azért vagyok egyedülálló nő mert nem találok senkit.  Kicsit kiakadok,mikor a semmiből megkeresnek emberek,és okoskodnak az életembe. Azért vagyok egyedülálló,mert én magam így szeretném. Dolgozom,suliba járok,és épp elég itthoni nyűg van,meg magán jellegű dolog...Nincs kedvem semmibe bele kezdeni. Természetesen nem zárkózom el a világtól ,meg senkitől sem,de  nem erőltetek semmit. Van épp elég dolgom.
És akkor mi van ha 30on túl sincs senkije az embernek?! Magánügy.  De örülnék ha már nem akarna senki okoskodni az életembe. Foglalkozzon mindenki a maga párkapcsolatával,a maga nyomorával- és hagyjon engem a fenébe , s a kárörvendésre sincs szükségem. Arról én nem tehetek,hogy az emberek 95%a kapcsolatfüggő. Sokáig én is az voltam,de már nem. Nem fogok azért magam mellé engedni bárkit is,hogy elmondhassam,hogy van valakim. Nem. Különben is: a nap nagy részében értelmi sérült gyerekekkel foglalkozom,s sajnos a magánéletemben is inkább az ilyen emberek találnak meg- de erre köszönöm nem vágyom. Nem akarok senkit ápolgatni,nem akarok senkivel égni az utcán, mert nem tud viselkedni.... Egyszerűen nincsenek manapság olyan férfiak,akikre azt lehetne mondani ,hogy igen,eltudom viselni magam mellett.  Ha lesz ilyen,akkor lesz,ha nem akkor nem. Ennyi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése