Hihetetlen vasárnap

Hogy mindig az első gondolat a jó!  Ez megint bebizonyosodott.
Az egész hétvégén fantasztikusan telt itthon,magányomban. Olvasgattam a könyvemet,gépeztem, lazultam. (Bár tanulnom kellett volna :S) Ki is olvastam a könyvemet (*-* ) , s kitaláltam,hogy akkor megnézem a filmeket. Le is töltöttem az Interjút,meg a Kárhozottak királynőjét.  Aztán mikor az utóbbit néztem már,akkor elgondolkodtam azon,amit anyum mondott még pénteken, hogy menjek be hozzá vasárnap a munkahelyére és jöjjünk együtt haza. Akkor azt mondtam neki,hogy felejtse el , de vasárnap úgy voltam,hogy na jó lemegyek hozzá.
Felöltöztem az időjárásnak megfelelően- baromi fülledt és meleg volt. Még el is gondolkodtam,hogy ing helyett a vállvillantós felsőmbe kellett volna mennem.
Miután beértem anyumhoz beszélgettünk,aztán egyszer csak borulni kezdett az ég. Nagyon nem örültem neki. Tiszta fekete lett az ég,fújt a szél. Természetesen mikor ott tartottunk,hogy indulunk haza dörgött és villámlott. De ez most nagyon félelmetes volt. Kimentünk a buszmegállóba és végig felettünk villámlott,nagyon közel. Anyum már ott pánikolt,hogy belénk csap. Világítás még nem volt, s erre mondtam anyának,hogy ne akadjon ki a villámon,legalább látunk- ingyen világítás :D  Az eső természetesen szakadt, és úgy ahogy voltam eláztam. Csavarni lehetett a ruhámból a vizet. Nagy pánikolva hazaértünk, és úgy néztünk ki mint valami ázott kutyák :D
De látszik,hogy az első gondolat a jó,mert először nemet mondtam neki, hogy nem megyek be :D s mégis bementem és természetesen mint pénteken is,most is totál eláztam.  Jó buli volt.