Csütörtöki tali & *törölt rész*

Ez egy izgalmas bejegyzés lesz számomra,mert izgi perceket éltem át ebben a két napban s még nagyon frissek az élmények,nem is tudom hirtelen mivel kezdjem. =) De kezdem a csütörtökkel.
Szóval csütörtökre volt lebeszélve egy barátommal egy találkozó. *törölt rész*. Eltoltam egy órával a talit,meg mondtam a srácnak,hogy várjon meg az árkádba (mivel srácról van szó,tudtam,hogy eltud tájékozódni, ez nekik jobban megy mint a nőknek :D ).  Nagy mázlim volt,mert gyalog mentem le a melóhelyre,és negyed órával korábban érkeztem így is,és fogadott is a nő,szóval csak alá firkantottam a papírokat és tulajdonképpen szabad voltam. Szegény nő mondta nekem,hogy jaj kicsit meleg van nála- mert ott vert a víz ugye a láz miatt,tiszta igénytelennek éreztem magamat, ugyanis sminkelni se tudtam mert ledobta a láz :S Komolyan annyira szégyelltem magamat,hogy hihetetlen. Aztán persze ráfogtam a melegre,és mentem is :S Olyan kellemetlen volt ,hogy na; nem akarok több ilyet.
Aztán elértem pont egy buszt,ami kivitt a buszpályaudvarra. Anno barátnőm vonattal jött,na oda pont nem lett volna buszom,szóval jól jött ki,hogy busszal jött a srác. Átmásztam az árkádon,és meglepődtem,hogy előbb értem oda- szerencsére. =) (így illik szerintem,hogy ha jönnek hozzánk,akkor kimegyünk a másik elé)
Addig olvasgattam a szerződésemet-mert ez az első igazi,és normális munkaszerződésem! =)
Na aztán megjött kedves Dani. Vele is úgy voltam,hogy ismerjük már egymást jó ideje,de sose találkoztunk. Nem sok barátom van,de akik vannak,azok 100%,hogy nem pécsiek,és nem láttuk még egymást személyesen.
Én aznap nagyon jól éreztem magam, megmutattam neki is Pécs egy kisebb részét,eldumálgattunk mindenféléről,szerencsére közvetlen volt a hangulat,és nem volt az a kínos csend amitől mindig úgy rettegek. Mert hiába beszélget el két ember jól levélben,ha személyesen képtelen a kommunikációra.
Viszont én aznap oda voltam meg vissza,ugyanis reggel majdnem sírva fakadtam mikor belenéztem a tükörbe- sőt jóformán 5 percig sírtam. Egyszerűen képtelen voltam elfogadni,hogy így nézek ki ahogy. Találkozok valakivel,fontos helyre megyek,és akkor tök lázas vagyok meg nem tudok még sminket se feltenni. Komolyan 5 percig ezen sírtam. S azért az első benyomás számít. Na mindegy,úgy voltam vele,hogy ha ezzel nem ijesztem el akkor semmivel.
De végülis egy idő után túltettem magam a külsőmön,plusz kaptam gyógyszert,mert volt nála,és hát sokkal jobban lettem. Azóta is azt szedem. (ezt szedtem régen is,de most anyával valamiért más fajta gyógyszer vettünk,ami persze szart se ért -.-")
Neki is megmutattam a Széchenyi teret,a Szent István teret,a Bazilika környékét,árkádoltunk is,buszoztunk is a mandulásig(ahol mondjuk egy játszótér van,de mögötte ott az erdő,meg jóval mögötte a tv torony) szóval volt minden.
Az viszont külön jó dolog volt,hogy nem égtem vele. (ezt fontos kiemelni) Régebben voltak emberek akik akartak velem talizni (ezek is pasik voltak) és hát nem nagyon adtak magukra,és igénytelenek voltak,meg gázul viselkedtek,és ettől is mindig rettegek, de szerencsére pozitív csalódás volt,mert nem nézett ki gázul,és nem is égtem. Aztán kaptam egy csomag zsepit xD Igen,ez velem együtt jár-az egész táskám ki volt tömve zsepivel ^^  Aztán a végén belefért egy kis fotózás is- természetesen szóra se méltatom a képeket, annyira pocsékul nézek ki,hogy ihaj. Tény,hogy nem én fotóztam, aztán mikor én lőttem egy képet az lett a legtűrhetőbb- holott az is pocsék. :D
Nem szívesen osztom meg,mert rémálom vagyok a köbön,de ez is csak emlék.

Ez úgy ki van égve,el van mosódva,de emlék :''D  Így nézek ki 38 fokos lázasan,smink nélkül.
Aztán indulás előtt még rohadt sokat röhögtem,ugyanis arról beszélgettünk ,hogy Pécsen,vagy Pécsett. Illetve megemlítette,hogy volt olyan,aki így mondta,hogy " lemegy Pécsetettre" :'''DDD  Mondjuk megértem az illetőt,hogy nem vágja,mert sokan belegabalyodnak ,de ez a szó nekem annyira tetszett,hogy a gyomromat kiröhögtem a helyéről. Ez innentől nálam szállóige lesz, és mindig mosolyognom kell mikor ez eszembe jut. Pécsetett :D
A legidegesítőbb az volt,hogy árkádba nem ott volt a balfék exem?! Ezer éve nem láttam,erre most láttam,hogy ott dolgozik biztonsági őrként. Erre a helyre se megyek többet,mert nagyon szemét egy alak. Viszont nem mert ránk nézni,pedig mindig arra felé sétált amerre mi voltunk...
Végül elköszöntünk,és hát nagy lett a csönd körülöttem. Addigra már csak 20%on voltam,aztán nagy nehezen hazaestem,és feltűnt,hogy nincs hangom. Annyit dumáltunk egész nap,hogy nem bírtam megszólalni. Mikor hazaestem,megint nem voltam kajás,pedig nem ettem már egy ideje semmit. Bezuhantam az ágyba,miután elkészültem mindennel,aztán egyszer csak az tűnt fel,hogy nem tudok elaludni :O Aha,elmúlt a lázam!! Direkt lefeküdtem korán,mivel pénteken kezdem munkás életem első napját,erre nem tudok elaludni. Én annyira kiakadtam.
Volt 11 óra is mire végre elaludtam. Persze a kedves hörcsögök csak és kizárólag akkor zörögtek mikor aludtam volna.

*törölt részek*

Amúgy meg jó volt ez az elmúlt két nap.