Oldalak

2012. augusztus 29., szerda

Változások ideje- érzelmi túltengés

Lehet,hogy ez a bejegyzés most összevisszaság lesz,és nagy hülyeség lesz az egész,de ezt több napig írtam egy jegyzettömbbe. Mikor eszembe jutott valami,vagy inkább éreztem valamit,azt megpróbáltam leírni,de nehéz ezekről beszélni,szóval bocsi a kuszaságért. De jelenleg kb. ez van bennem.


Nekem szakadt már meg a szívem, nekem kellett már lemondanom az életben sok mindenről, megtapasztaltam olyan kemény dolgokat ilyen fiatalon,amit mások elképzelni se tudnak.
Nem akarom magam sajnáltatni,de tegnap este csillag nézegetés közben minden ok nélkül elsírtam magam. Sose történt velem ilyen dolog még ezelőtt. Mármint sírni sírtam persze,de mindig volt valami kiváltó ok,ami miatt megtörtént,de tegnap nem.

Nem régiben írtam arról,hogy mennyire furcsa változást érzek magamban legbelül- ez úgy látszik még mindig nem ért véget. Néha úgy érzem,mintha a lelkem meg akarna szólalni,mintha valamit a tudtomra akarna adni,de nem tudok rájönni mit.
Annyi mindenen filoztam tegnap este. Elgondolkodtam azon,hogy sokaknak milyen jó életük van,élik a mindennapjaikat,kisebb nagyobb gondokkal, de ennyi. Elvannak. Azon is gondolkodtam,hogy mennyire utálom magamat már,elegem van a "képességemből", ugyanis nem tudom eldönteni,hogy áldás e, vagy átok,de inkább az utóbbi. Ugyanis képes vagyok átérezni,teljes mértékben a másik ember helyzetét,és érezni amit ő érez. Lehet hogy erre más is képes,és nem képesség (ezért is tettem "" jel közé), de nekem fájdalmat okoz. Akkor jón jön,ha olyan emberre hangolódok rá,aki pozitív minden mennyiségben. De az az igazság,hogy ilyet nem nagyon találok a környezetemben.
Majdnem minden embernek vannak problémái,amik a világ problémáihoz képest semminek tűnnek. A legrosszabb,hogy a világ gondját is érzem,és azonosulok vele,és sokszor az őrületbe kerget...

A legfájdalmasabb mikor mindent egyszerre érzek: a saját apró gondjaimat,mások apró gondjait,és a világ hatalmas nagy gondjait. És akkor mért vagyok olyan amilyen?! Na ezért. Mert van mikor egyszerre tör rám minden érzés,fájdalom,gond,baj,világkatasztrófa,és képtelen vagyok ennyi érzelmet,érzést kezelni. Ez sokszor idegrohamban ,bunkóskodásban,szemétkedésben,sírásban nyilvánul meg. Ezért szoktam akaratomon kívül megbántani embereket,mert elszabadul bennem ez a pokol,és kezelhetetlen.

Arra is felfigyeltem,hogy akárhányszor meghallgatom a Wizard zenekartól a Visitor című számukat,elkezd folyni a könnyem. Pedig a legtöbb ember erre tombolna,pogózna,meg miegyéb. Nekem önkéntelenül is a könnyem folyik, és még úgyis hogy nem értem a szöveget, mégis mintha érteném,és átérzem, s ez kész katasztrófa.
Mikor megnéztem magát a Thor című filmet,ott is kiakadtam,mert magamra vettem az Asgardiak baját. Márkó elmesélte a mitológiai részt,és még jobban kiakadtam,mert fájt amit például Lokival műveltek.
Tegnap este ezen is sokat gondolkodtam,és emiatt is akkora lelki fájdalmat éreztem,hogy elmondani nem tudom. Kevés vagyok én ehhez.
Mindig mindenkinek a baját átérzem,átélem,holott velem ilyesmi meg sem történhetett,hisz fiatal vagyok.

Nem tudom mi történik velem,de kezdem elveszteni a kontrollt.
Nem akarok ezek miatt a hangulatváltozások miatt magamra haragítani senkit,mert én lélekben békés ember vagyok,és szeretném ha az emberek kedvelnének,és nem utálnának.
De ez így nehéz lesz.


Minden nap más jön ki rajtam. Bennem van az is,hogy többre vágyom. Elegem van abból,hogy így kell leélnem az életemet. Sablonosan. Megszülettem,tanulok,dolgozok (ha lesz rá lehetőség egyáltalán valaha is) ,megöregszem,és meghalok. Én ennél többre vágyom, sokkal többre. Nem akarok ebben a városban meghalni. Annyira szeretnék világot látni,részese lenni kalandoknak, vagy bármi érdekes dolognak. Vágyok ,és várom a csodát. Tudom,ilyenkor mindenki azzal jön ,hogy vegyem észre az apró dolgokat, blablabla... igen, ez meg volt. 21 éve az apró csodákon élek, apró csodáknak örülök, de most már vágyom egy kicsit többre. Szeretnék látni egy természetfeletti csodát,részese lenni,vagy akármi.
Igen,én bevallom,hogy többet szeretnék már. Egyre jobban kezdem úgy érezni,hogy belezsúfolódtam ebbe a testbe,és meg van kötve a kezem,nem tehetek semmit....
Egy sima ember vagyok,halandó,aki semmihez nem ért , csak kihasználják,és még rossz helyre is született.


Szóval szerintem érthető,hogy mért vágyom többre. Nem akarok úgy meghalni,hogy nem értem el semmit az életben,vagy hogy nem történt semmi. De valószínű,hogy így fogok,mert velem soha semmi nem történik.

Ennek örömére megnéztem a Bosszúállókat,és szuperhős akarok én is lenni =) Megváltani a világot,összefogni más olyan emberrel akinek a célja szintén ilyesmi, mellette sok embernek segíteni,és eltörölni az igazságtalanságot.
Na jó,lehet kicsit túlzásba estem,de jó ilyeneket irkálni.


2012. augusztus 26., vasárnap

30 nap Gothoknak - 28. Egy "öreggoth"-nak tartod magad? (Öreggoth itt: olyan valaki, aki goth kezdeteitől tagja a szubkultúrának, vagy elmúlt már 40 éves)

A kezdetekkor? Ugyan dehogy követem,nem is éltem akkoriban még. Szóval ha így nézzük,akkor messze nem vagyok öreg goth,de még csak öreg se :D
Viszont felnézek azokra az emberekre,akik hűen kitartanak 40-50 évesen is a kultúra mellett. (Drága Adora is ilyen. Család anya,feleség,és mégis egy extrém személyiség :D Elég vagány a nő!)


Sokat gondolkodtam rajta,hogy milyen jó lehet a saját stílusában éli le az ember az életét =) (gondolok itt arra,hogy pl. nem mindenki teheti meg hogy 25 évesen mondjuk nagy industrialos,rocker,vagy akármi mert a munkahelyén vannak öltözködési szabályok =( )




Reménytelen

A fene egye meg azt a Sims2őt. Komolyan már ott tartok,hogy megveszem az összes kiegészítőt hozzá,mert nekem ez nem megy hogy letöltöm,és bumm fel is teszem.
Most is totális elkeseredésben szenvedek. Tegnap este még Gyűrűk Ura nézés előtt (volt a tvben ^^ esete) letöltöttem a játékot- mondanom se kell szerintem de több volt mint fél óra-, aztán gondoltam,hogy majd ma reggel kicsomagolom,és feltesszük.
Persze,mert majd nem minden olyan egyszerűen megy mint a tündérmesékben....  Rögtön úgy kezdődött,hogy Márkó itt hagyott vele,miszerint ő nem várja meg a kicsomagolás végét,mert az több óra. Akkor kiderült,hogy nagyon nagyon hibás verziót töltöttem le, ergo letörölni,és újra letölteni. Márkó letöltött egy egybe verziót- ahol több kiegészítő volt a pakkban- ,mondván,hogy ez jó lesz.
Le is jött,ki is csomagolta,de lelépett,hogy majd én is fel tudom rakni. Gyerek korom óta ez a játék a vörös posztóm,mert sose volt olyan könnyű feltenni,mint ahogy azt sokan elképzelik.
Természetesen most se volt jó... Kicsomagoltam,elkezdtem feltenni,de valamiért nem stimmelt,már szanaszét volt az egész.. Aztán beleturkált Márkó a gépembe,és úgy segített: letörölte az összes kicsomagolt fájlt,ami kb. 2 óra volt. Majd újra kicsomagolta,az megint fél egy óra... Aztán rájöttünk,hogy ez még rosszabb verzió,mert valamelyik barom aki feltette,az összevissza pakolta a mappákat... Mappa a mappában,a kiegészítők 2× lent voltak ,és akkor csoda hogy nem indul o.O Akkor szétszedte őket mappánként,de még mindig nem indult. A leírásban amit adtak hozzá,valamit magyaráztak,hogy meg kell adni a cél mappát,meg anyám kínja o.O Már a fejem leszakad a helyéről kb.
Aztán persze Márkó berágott,és letörölte az egészet a fenébe. Ezen is berágtam,de jogosan törölte le,amúgy is elment az egésztől az életkedvem is,pedig imádom azt a játékot.
Szóval ott tartok,hogy ma dél óta itt várom hogy történjen valami,de mellette semmit nem csináltam,mert hagytam dolgozni a gépet,szóval csak lézengtem,és meghaltam az unalomtól kb.... ,és ez lett a végeredmény,hogy este van már,és semmit nem csináltam ma még a gépnél,csak néztem ahogy töröl,meg másol,meg csomagol,meg kicsomagol...szóval ennyi. Csodásan mérges vagyok.

2012. augusztus 25., szombat

Önmagam

Kicsit elgondolkodtam. Sőt,mostanság elég sokat merengek,és rájöttem,hogy nagyon elkezdtem megváltozni. Most belső lelki változásokra gondolok,nem külsőségekre.
Annyira furcsa az egész. Régebben ha valaki azt mondta,hogy beszéljek magamról,akkor úgy kellett órákig gondolkodnom azon,hogy mit is mondhatnék neki, ma meg már ott tartok,hogy órákon át képes vagyok beszélni magamról. Azt hiszem azóta sok minden változott.
Illetve sokszor érzem,hogy kezdenek megváltozni azok a dolgok is amik eddig természetesek voltak- pl. eddig rajongtam a macskákért. Nem azt mondom,hogy ma már nem így van,mert imádom őket,de valahogy nem úgy mint eddig. Kicsit nehéz erről beszélnem,mert nem tudom úgy kifejezni,hogy más is megértse,vagy átérezze. A lényeg hogy lelkileg átalakulóban vagyok.
Volt egy olyan pillanat,amikor belém vágott egy érzés,hogy rajongok a sárkányokért. imádtam ezeket a lényeket azelőtt is,de amit akkor abban a pillanatban éreztem kicsit több mint szimpla szeretet.
A legfurcsább változás a hangulatomban lett. Olyan szinten nyugis vagyok mostanság ,hogy nem igaz. Történik valami vita,vagy valami,nem tud felidegesíteni. Nem tudom,hogy ennek örüljek e,vagy ne,mert az se túl jó,ha semmi nem érdekel.
Mondjuk ez nem a legjobb szó,mert érdekelni érdekel,de nem kavar fel semennyire. Lehet hogy azért volt ez,mert  nem gépeztem manapság sokat. Hát nem lehet tudni. Mindenesetre jó ez a nyugalom. Remélem nem lesz senki aki nagyon felhúzna,jó érzés ez =)
Aztán itt van még ez a másik fura érzés,hogy valahogy mindenkit kedvelek. Mármint szeretem meghallgatni az emberek nyomorát,és szeretek rajtuk segíteni. Azt hittem,hogy ez a lelki állapot tart egy napig,aztán ennyi,de nem,még most is érzem.


Lehet,hogy a végén jó ember leszek :D

2012. augusztus 23., csütörtök

Ohh God!

Ez nagyon odavág :D Muszáj megosztanom *.*

Hát igen :D Ezt én kaptam ^^

Kérlek segíts!

Nem szeretem a pókokat,de ha tudok segítek. Márkó benevetett egy fotópályázatra az új pókjával,és emiatt kérem a segítségetek.
Katt! Neked pár másodperc egy lájk,Márkónak meg fontos,ezáltal nekem is.
Előre is köszönöm! =)

Díjat kaptam- ismét!

 Először is szeretném megköszönni  Nobilis-nek,hogy rám is gondolt! Nem vagyok annyira otthon ezekben a blog díjakban,de nekem ez nagy megtiszteltetés,és öröm,hogy valakinek eszébe jutok! ^^


#  Szabályok:
1. Ha megkaptad a díjat (vagy inkább feladatot), készíts róla egy bejegyzést, tedd ki a fenti képet.
2. Válaszolj ŐSZINTÉN a kérdésekre!
3. Összesen 5 személynek kell továbbadnod a feladatot.
4. Ezt az egészet egytől-egyig másold át a lapodra (kivéve válaszok).
5. Nem lehet visszafelé adni a díjat (annak nem adhatod, aki neked adta, viszont díjat többször is lehet kapni).

# Akiknek továbbadom (5 ember):
BlitheSzilvimMisa ;Evangeline ;Ági ;


1. Mi a keresztneved? Hogyan becéznek?
 
Az ismerőseim nagy része mind tudja,hogy mi a nevem,mert mindenhol fel van tüntetve. Nem nagyon szoktam titkolni,szerintem nincs miért. Amúgy Zsófia a keresztnevem ,és Zsúnak becéznek. De volt olyan aki simán Zsófinak hívott,vagy ZsófiBB (ez még általános 7. osztályban volt, mint valami rapper :D), aztán volt egy csaj aki Gótikának hívott... szóval sok minden,de simán Zsú,ha kérhetem! =)

2. Melyik dalon tudsz úgy igazából sírni?
Ez eléggé változó,mert attól függ,milyen a hangulatom. De van egy Nightwish szám,és azon simán tudok sírni. De mondom,hangulat kell hozzá.

3. Félsz a sötétben?
Nem igazán emlékszem,hogy ez nekem bármikor is probléma lett volna. Kiskoromban se féltem a sötétben,és most se. Bár volt egy időszakom nem rég,mikor nem szívesen borítottam a szobámat sötétségbe( bár nem a félelem miatt) ,de ez szerencsére elmúlt! 

4. Szerelmes vagy valakibe?
Hát ez nagyon izgalmas kérdés! :D  De amúgy vicces,mert pár hónapja nem tudtam volna megválaszolni. Voltak nehéz időszakjaim ezen a téren is- régebbi bejegyzésekben lehet róla olvasni,de erre nem térek most ki. Mondhatni hogy szerelmes vagyok barátomba. De már nem azt az égetően erős szerelmet érzem. Tudom,most jönnek a kérdések,hogy mért vagyunk együtt stb... Ezekre nincs kedvem válaszolni. Egyszer éreztem azt a kimondottan nagy szerelmet, és kész- többet nem lesz ilyen,de lehet jobb is,mert fájni is tud nagyon.

5. Mi volt a legcikisebb dolog, ami egész eddigi életedben történt veled?
Juj,hát ilyenből eléggé sok volt. Tudni kell,hogy kiskorom óta vonzom a bajt,és a rossz,gázos embereket. Tudnám miért... De voltak extra ciki helyzetek az életemben ; pl. mikor 9.es koromban leszólítottam azt a srácot akibe akkor "halálosan szerelmes" voltam. Ha erre gondolok,a mai napig ég a fejem- és most is leizzadtam ettől a gondolattól. Ekkora égést. Aztán beégtem érettségin is persze: annyi volt,hogy nagyban dolgoztam a biológia tételemen,és közben sokszor fogdostam a fejem,és nem vettem észre,hogy a tollam ereszt..... Aztán a felelet végén a biológia tanárom szólt,hogy mosakodjak meg X_X Hjaaj,az is egy cikis pillanat volt. De ezen kívül nagyon nagyon sok volt még,de jobb ha ezeket nem bolygatom az emlékeimben.

6. Gondolatban öltél meg már valakit?
Normál esetben azt mondanám,hogy nem,mert nyugis ember vagyok- bár sokat szomorkodom,meg sokszor vannak rossz pillanataim,de mindig elmúlik- , de sikerült megismernem egy olyan embert,aki kiverte nálam a biztosítékot. Erről is olvashattok lejjebb- a pesti életemről van amúgy szó,és a drága kurváról aki meglopott minket,és hülyeségeket terjeszt rólunk Márkóval. De ennyi. Őt nyírnám ki sokszor,ahogy sokan mások is- ez most viccesen hangzik,de mint kiderült,nem csak mi ketten Márkóval kerültünk a kezei közé,hanem van még sok másik ember,akik beszámoltak az ocsmányságáról,meg hogy mit tett velük is... 

7. Szerinted a péntek 13-a szerencsét vagy szerencsétlenséget jelent?
Ebben az évben,ha jól tudom, kétszer is volt péntek 13.a,de még véletlenül se történt velem semmi,szóval nem mondanám azt hogy szerencsét,vagy szerencsétlenséget hozna. De jobban szeretnék abban hinni,hogy szerencsét hoz,mert akkor hátha történik valami jó dolog is! =) 

8. Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?
Nincsen. Anyummal mi mindent mindig megbeszélünk, vagyis múlt időben- megbeszéltünk. Ma már annyira nem beszélgetünk mélyebb dolgokról,távolodik egy a "család". De amúgy előtte mindig mindent megbeszéltünk,akármiről is legyen szó. 

9. Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel?
Nem nagyon. Felvállalom ha valamilyen zenét hallgatok,és tetszik. 

10. Kiskorodban szoktál sírni, mert szurit kaptál?
Érdekes kérdés... Amúny nem. Ez is vicces,de sose hisztiztem ilyeneken, és emlékszem anyumtól mindig kaptam egy állatos képeslapot a bátorságom miatt :D Még megvannak *.* 

11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél?
A The Sims3omban az vagyok :D De viccet félre; nem tudom. Élném az életemet,annyi,hogy nem lehetnének "gáz" pillanataim- szóval ezt úgy értem,hogy még a kisboltba is ki kéne öltöznöm,mert ja lekapnak igénytelenül,akkor az para.

12. Szoktál álmodozni?
Ohh,azt tini korom óta,szinte szokásommá vált. De szerintem amúgy mindenki szokott, ez az ember része. 

13. Járnál Chace Crawforddal?   (Googleba lesd meg.)
Hát először is,fogalmam sincs ki a fene ez,vagy miben játszik. Másodszor, fogadni mernék,hogy ez valami tini színész,hülye nyálas vámpír/vérfarkasos filmben,vagy sorozatban. De amúgy semmiképpen se! Nem tartom valami szépnek,se szexinek,se semmi. Én akivel járnék ,és híresség az Tom Hiddleston (Loki- The Avengers),és ennyi. Nem nagyon vágyom általában hírességek ársaságára.


14. Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány, neveik?
Nem értem még el azt a lelki érettséget szerintem,ami a gyerek vállaláshoz kellene, vagyis nem érzem készen rá magam. Ott tartok még hogy nem szeretnék gyereket. Amúgy is túl anyagias világban élünk,magunkat nem tudjuk eltartani,akkor minek gyerek? Minek bele sodorni egy életet ebbe a mocsokba? Majd ha lesz egy gazdag pasim,akivel imádjuk ennyire egymást,akkor esetleg- de ilyen mikor lesz? Soha. Szóval ennyi. Én sajnálnám a gyereket,ha ilyen mocsokban kellene élnie,és felnevelkednie.

15. Adni, vagy kapni jobb?
Mindkettő szerintem. Ha van rá keretem,meg lehetőségem,én annyi mindent adnék azoknak akik megérdemlik,hogy el sem tudják képzelni. Az adás csak akkor kínos,ha nincs rá keret-és nagyon kellemetlen is,legalábbis nekem. Utálom ezt a pénztelenséget,mivel szívem szerint mindenkit ellátnék. (na jó azért nem mindenkit) Kapni is jó érzés,mert nekem olyankor mindig az van a fejemben,hogy te jó ég,biztos ennyire fontos vagyok az illetőnek! Szóval jól esik,mert foglalkozik velem,gondol rám,és ennél többet egy baráttól nem is kaphat az ember! =) 


# Egy titok:
Nincsenek nagyon titkaim :S Nem élek olyan életet,ami szégyen lenne,és nem csinálok soha semmi olyat ami ciki lenne,szóval nincs is általában mit titkolnom.  Talán az,hogy titokban sokszor elgondolkodtam azon,hogy milyen jó lenne egyetemre járni,és hogy sokszor elfantáziálok arról,hogy nekem tökéletes az életem. 


# Öt kérdés: (Ezt minden díjazott saját maga tegye fel, és válaszolja is meg.)

Kik számodra a legfontosabb személyek?
Természetesen a családom- vagy legalábbis ami a családomból megmaradt. Anyámék elváltak 9.es koromban,de utána jobb volt az élet. Apámra semennyire nem lehet számítani, anyumra lehet,de most már ő is éli a saját életét ,ami a család számára hanyagolással jár. Húgomat meg kihagyom,mert ő totál eltávolodott a családtól. De emellett nekem fontos még Márkó is (barátom). Sokan tudják mi történt a múltban velünk,és mindig kérdezik,mért békülök ki vele azok után amik voltak, de erre annyira egyszerű a válasz- ő az egyetlen aki megért,és ha veszekedés van képes odajönni ,és kibékülni,félre tenni a büszkeségét,és jönni,küzdeni értem, míg sokan mások erre nem képesek. Meg az a lényeg,hogy a múlton túl tegyünk magunkat!
A barátaim szintén fontos szerepet játszanak az életemben! Sajnos nem sok barátom maradt. Én nem gyűjtöm a haverokat,bár eléggé nyílt vagyok mindenkire,és szívesen beszélgetek,de mindig azon vagyok,hogy kiismerjem a másikat,és ki tudja,talán később jó barátok is lehetünk.  De nem könnyű ez a barátkozás nekem. Megbízok elsőre az emberekben-mert hát mért ne tenném-,de végül valamivel mindig sikerül elvágniuk magukat,vagyis kiismerem őket. 2 embert tartok nagy barátomnak,de ez nem azt jelenti hogy mással nem barátkozok szívesen ;)  A vicc az,hogy sokszor volt olyan ember,akiben elég kellemesen csalódtam,ugyanis mikor magam alatt voltam,pont olyan emberre számíthattam,akiről nem is gondoltam volna! Az ilyen kellemes meglepetéseket szeretem!

Mennyire tartod magad szépnek?
Én kb. semennyire. :D Sokan mondják,hogy szép vagyok,meg szép az arcom,de amíg nem vagyok magammal megelégedve,addig nem tudom magamat szépnek látni. De legalább jól haladok a fogyókúrával-mert sok olyan ruha van ami már rámjön lazán,és ez nekem jó visszajelzés. 

Mennyire tartod magad nagy fotósnak?
Ezt se mondanám magamra... Azt figyeltem meg az utóbbi időben,hogy most már mindenki aki a kezébe vesz egy fényképező gépet, nagy fotósnak képzeli magát o.O És bevallom,ez meglepett. Facebookon is olyan lányok kiáltották ki magukat fotósnak,akiknek eddig közük nem sok volt hozzá. Az ilyen annyira nem szeretem. Mert persze az ilyeneknek 6 millió ismerőse van,és mindenki a seggét nyalja- tehetség semmi,vagy legalábbis nem sok, de azért fényezik,hogy ne sértődjön meg. Az olyanok mint én,akik próbálkoznak,küzdenek, el vannak nyomva csak. Nekem nincs 6 millió ismerősöm,és örülök ha egy ember felkér,de az ilyen kis "fotósok" elszednek mindenkit.

Sorolj fel 4 pozitív tulajdonságot magadról! 

Nyugodt, segítőkész,megértő, sok esetben toleráns (csak manapság nehezebb a dolgokat tolerálni)

Szereted a pókokat?
Neem!!! Semmiképpen sem! Irtóra félek tőlük- fóbiában szenvedek. de a legjobb,hogy Márkó kapott egy madárpókot :''( Teljesen nagy a pánik. De pozitív dolog,hogy rámerek nézni közelről. De ettől még nagyon ijesztő.

# Állítsd össze a bakancslistád! (Azt jelenti, hogy írd le, mit akarsz MINDENKÉPP megcsinálni a halálod előtt!) Akármilyen hosszúra csinálhatod.

Hú,hát ez egy érdekes feladat,mert szerintem ez folyamatosan változni fog,ahogy idősödöm. De lássuk.

Körbeutazni a világot-főleg: ellátogatni Egyiptomba,Svédországba, Nagy-Britanniába!!
Lefogyni,
Pénzt keresni ,
Legalább egy olyan barátot aki egy városban lakik velem,és napi szinten tarjuk a kapcsolatot,és nagyon jó barátok vagyunk,
Saját lakás,saját élet, nem nyomorogva,
Sok goth modellt fotózni,
Hogy legyek valaki idősebb koromra- szeressenek az emberek,
Szépen sminkelni,
Tünde nyelvet megtanulni,
Latinul tanulni,
Megszabadulni a szégyenlősségemtől,
és még jó sok minden :D 

Bejegyzés

Húha,bocsi emberek hogy mostanság nem voltam,de nem voltam otthon,és hát nem akartam addig belevágni a blogozásba,de mivel maradok még itt Márkónál holnapig, így eldöntöttem,hogy írok,és nem várok vele!
Szóval mindenkinek bocsi,akik követnek, most azonnal írok! =)

2012. augusztus 20., hétfő

Turizás,és a Pókiszony

Tudom kicsit régen voltam,de elmondhatatlanul sok dolgom,bajom volt. Múlt hét hétfőtől, szerdáig csak futkostam össze-vissza mindenkivel. Hétfőn munkaügyi Márkóval,akkor kedden anyával,szerdán meg húgommal turiba.
Az angol turikban leárazások voltak- ahol mi voltunk 200ft/ kilója volt a ruha-, így elég sokat időztünk a városba. De találtam megint egy jó szoknyát,meg felsőket. A szoknya vége annyira jó- kicsit ilyen boszis =) Szóval nekem való ^^
Akkor csütörtökön pihenni szerettem volna,aludni kicsit tovább 7 óra. Természetesen az allergiám miatt nem ment,és mindig felkeltem 7-7:30kor, és mindig nagyon fáradt voltam.
Pénteken meg már Csanáddal kellett találkoznom- amiből botrány is lett. Anyum csütörtök este hív fel,hogy pénteken be kéne vásárolni.... o.O Annyira kiakadtam már,hogy nem tud előre mondani semmit. Nekem másnap délelőtt hajat kellett mosnom,Márkóval kisállat boltba kellett rohannom,majd Csanád. Ezt persze megint nem értette meg,és ment a botrány. Szóval leléptem este Márkóhoz,mert nem fogom nézni a savanyú fejüket-sajnos nekem is vannak magán dolgaim,mint ahogy neki is,és ha nem képes tiszteletben tartani,akkor ez van. Úgyis mindig én futkosok vele nagy bevásárolni,mert csak én vagyok ekkora loser ,hogy otthon ülök mint egy öregasszony.... Egyszer csinálok magán programot- ami már le van szervezve egy ideje-, neki pont akkor kell kitalálnia más programokat. És ha nem érek rá?? Megy a besértődés,meg hogy ő már ezt mikor mondta,meg én vagyok a szar hülye,aki mindig csak elmászkálni tud.... Igen végülis nem tudom ki ül otthon,és ki mászkál el,na mindegy.

Pénteken Márkónál voltam,meg elmentünk az állatkereskedésbe,ugyanis pókot kap! (vagyis már megkapta) Annyira ki voltam akadva,mikor megtudtam,hogy madárpókot fog tartani,ugyanis nekem elég durva pókiszonyom van. Húgom pasija meg pók tenyésztő,és lazán vett tőle egyet. Mindenféle ilyen témával foglalkozó könyvet elolvasott,meg kapott tanácsot húgom pasijától,és amúgy elég szépen bánik a pókkal.
Mondjuk számomra nagyon para,de kezdem megszokni. A dobozt pl. a kezembe veszem lazán,de kb. infarktust kapnék,ha rajtam mászkálna. Mondjuk most még baba- kb. úgy néz ki mint amik megtalálhatóak a kertes házaknál is: nagyobb,húsosabb pók. Annyi hogy ennek vannak szőrei. (ami jó lenne ha rajta maradna,mert ha megijed,akkor lerúgja őket,és meghalok tőle kb.,mert allergiás vagyok) De szép helye van az állatnak, Márkó takarosan,és kreatívan mindent megcsinált neki.
Kicsit életlen a kép,de nem mertem közelebb menni hozzá.


Szóval mentünk cuccokat venni pénteken, majd délután Csanáddal találkoztam. A szombatomat szerettem volna nyugisan eltölteni,vasárnap meg átjöttem Márkóhoz.

Időközben meg belefogtam a Hotdogos magazinom újraélesztésébe,de eléggé felhúzott,mert akármit csináltam vele,vissza dobta az eredeti beállításokat o.O  Kicsit néztem hogy mi ez,ugyanis sima xp-ről gépeztem,és mozilla-t használtam (operánál még elnéztem volna ezt a szerencsétlenkedést,mert köztudott,hogy nem a legjobb böngésző). Szóval úgy döntöttem,hogy  csinálok egy újat.  Nem estem hasra a feladattól,mert ötleteim mindig vannak,szóval megoldottam, és azóta már kész az új magazinom,és ha jól láttam elég sokan feliratkoztak már- ahhoz képest hogy pár napja indult :D
Szóval van blog is azoknak akik azt részesítik előnyben,és van Hotdog magazin is,ha valakinek dogja van! Elég sokat dolgoztam a magazinon,de remélem megérte!
Minden doggert szívesen várok ide is: Gothic Life/ Style

Kb. keddig Márkónál leszek,szeretnék pihenni kicsit- otthon nem igen lehet,mert ha anya hazajön reggel 7-8 között, lazán fel kel rá mindenki. Itt meg most csend és nyugi van,és tudok dolgozni is ,meg pihenni. =)


2012. augusztus 15., szerda

Köszönet!

Köszönet minden kedves ismerősömnek,akik csak féltékenykedni tudnak ha történik velem valami pozitív! Köszönöm,ugyanis ilyenkor minden egyes negatív gondolat,és érzés kihatással lesz rám. Egyszer érzem magam igazán jókedvűnek,akkor tuti van egy,vagy kettő olyan szerencsétlen ember ,akinek fáj a boldogságom.

Sikeresen összevesztünk Márkóval,szóval nem kell messzire mennem az ismeretségi körömben... Tudom,hogy sok embernek csípi a szemét a kapcsolatunk,és azt is hogy sokan féltékenykednek,mert nem őket választottam. Mindenki eljátssza a szent jó barátot,közben meg aljas dolgokra gondoltok.
Kérlek,felejtsetek már el.


2012. augusztus 14., kedd

Hieroglif írás az ókori Egyiptomban

Régebbi bejegyzésben írtam erről a könyvről annyit hogy megvettem. Nos azóta lelkesen olvasgatom- egy részt újra,és újra,mert számomra nagyon érdekes,és szeretném minél jobban megérteni.
A könyv betekintést ad a hieroglif írás történetébe, egy picit Egyiptom történelmébe is belevisz,csak hogy valami fogalmunk legyen a körülményekről.
Észrevettem,hogy elég sok mindent megtanított nekem már ez a könyv,és csodálkozom az azóta is tartó lelkesedésemen. Még mindig vágyom a tudásra,és csillapíthatatlan vágyat érzek,hogy minél több dolgot megtudjak,minél nagyobb titkokat,rejtélyeket, részleteket, mindent ami az ókori Egyiptommal kapcsolatos. Sokat megtudtam a nyelv történetről,a hieroglif írás megfejtésének történetéről. A történelem után jöttek a jelek,az átírásaik,majd a nyelvtan! Irtó nehéz,és bonyolult az egész rendszerük. Én is próbálkoztam pár figura lerajzolásával :$ Nem mondok inkább semmit :D
Időközben megtanultam a korszakokat,a dinasztiákat, annyi hogy még a nyelvtannal barátkoznom kell.

A lényeg hogy irtóra imádom,és be vagyok zsongva a könyvre.
Hétfőn el kellett kísérnem Márkót a munkaügyibe,aztán kiment kertvárosba az anyjához,én meg addig elugrottam a plázába,természetesen a könyvesboltba- ki kell használni míg az akciók tartanak. Nincs nekem sok pénzem,de ha szemfüles az ember akkor lazán kap 500ft-ért is könyvet. Természetesen nem bírtam megállni hogy ne vegyek megint könyvet. Az egyik piramisos könyv,de baromi olcsó volt,és eléggé régi darab,mert több ilyet nem láttam,meg a lapok is réginek tűnnek. A másik meg egy pici könyv,de szintén leértékelt- egy 1001 fotóból álló könyv Egyiptomról. *.* Húú,hát nem tudtam ott hagyni.  Persze lelkiismeret furdalásom volt,hogy megint veszek valamit,de ez legalább olyan,hogy mindenkinek való. Sok sok szép fotó,és kevés leírás. Bár inkább azoknak van,akik nem igen tudnak,vagy szeretnek olvasni :D

Most már csak annyi kéne,hogy megismerjek egy olyan embert,aki ezzel komolyabban foglalkozik- Szívesen beszélgetnék  vele.


30 nap Gothoknak - 27. A legrosszabb dolog, amit valaha egy újfiúval/lánnyal csináltál.

Nem szeretek szándékosan durván bántani,és megbántani senkit- bár néha biztos sikerül. Általában nem szoktam senkit leteremteni aki új,feltéve ha normális. De ha nem,és ott teszi magát,meg játssza az agyát, meg ki ha én nem stílusban nyomul akkor azért odaszólok. De igazából ez nem feltétlenül a kezdőkre vonatkozik csak. Bárkit leteremtek ha rosszkor szól rosszat.
Szóval konkrétan baby bat-eket nem bántok. Sőt! Terjesztem a goth oldalt ahol nekik is vannak külön posztok. Bár nem régiben betalált egy lány-na ő kihozott a sodromból rendesen. - ennyi hülye kérdést amit ő feltett,hát komolyan mondom,nem láttam még.


A Természet lágy ölén

Hétvégén kicsit nagyobb lehűlés volt,aminek nagyon nagyon örültem, -s szerintem rajtam kívül még sokan mások is így voltak- , és mi ki is használtuk ezt Márkóval. Vagyis nekem sok beleszólásom nem volt,mert Márkó teljesen egyedül kitalálta,és megszervezte,hogy menjünk el túrázni egy kicsit Égervölgybe.
Hát meglepődtem,mert nem megszokott dolog ez tőle,de azért örültem,mert kicsit elszakadhattam a várostól,meg a nyomortól,a bajoktól,és mások hisztijeitől,amit mindig rám zúdítanak,akár akarom,akár nem.
Mondanom se kell,mikor leszálltunk a buszról (egy ideig busszal mentünk) az erdő előtt, közöltem Márkóval 3 lépés után,hogy elfáradtam :D De irtó hamar belejöttem a lendületbe: mindenhol megálltam,mert nekem fotóznom kellett :D Mondjuk most nem "profi" képek készültek-sőt,átlagon aluliak lettek,de most csak szórakozásból kattintgattam =)

Egy idő után már nagyon messze jártunk,de az a hely annyira szép volt. Az egész helyet mohák borították-ilyet még nem is láttam. Nagyon szép volt.
Mutatok azért pár képet!

Egyik ismerősöm szerint ez olyan,mintha halott gyerekek szeretnének kijönni a földből :D Oké.., ki mit lát benne végülis =)

Márkó majdnem mindegyik képembe bele kotnyeleskedett :P





Ez nagyon tetszett nekem.- lehet hogy valaki bele véste a fába,de lehet hogy magától keletkezett, sose lehet tudni.


Az idétlen hal pofa- ezen egy jó darabig röhögtem mikor megláttam.



Ez a kép Gyűrűk Urás akart lenni,de persze fényévekre van tőle :D

És persze Márkónak ebbe is bele kellett avatkoznia :D





Egy férfi,és egy női alak- legalábbis én azt látom benne.

Imádom a szemeket a fákon =) Az itthoni óriási nagy diófánkon is van jó pár.


Baba fej :S


Ez is abszolút kedvenc- idétlen arc :D

Ezt így egyben találtam.

Ez engem egy női alakra emlékeztetett.

Itt is szemek :P


Összességében jó volt,sokat hülyültünk. Jó lenne nagyobb túrázásokat is tartani többen,de kb. senkit nem ismerünk aki eljönne velünk. =(

2012. augusztus 9., csütörtök

Kifogások

Nem értem,hogy mért van az,hogy a legtöbb ember kifogásokkal jön folyamatosan,ha valami "kötelességről" szó van. Ami a legszomorúbban érint,az az,hogy kezdem megfigyelni ezt a barátaimon is. Akármiről van szó- találkozás,beszélgetés,érdeklődés a másik irányába- ,mindig a kedvenc szavaimat hallom: "majd", "hamarosan", "mindjárt," "majdcsak lesz valahogy"....  Én nem értem,hogy miért kell ez. Ha már barátok vagyunk,és kölcsönösen szeretjük,é tiszteljük egymást (bár lehet hogy ez csak nálam van így,de úgy érzem a barátságnak ez egy alap pillére) , akkor igenis nyíltan beszélhetünk bármiről egymással,és nincs kertelés.
Ahhoz képes nekem folyamatosan tűrnöm kell,és várni,várni,várni a másikra. Mert mindig csak majd,majd és majd.
Én meg szoktam mondani ha dolgom van tényleg,de azért néha érdeklődöm a másik felé. Most vagy én vagyok az embereknek teher,vagy komolyan ennyire se méltatják a másikat. Kezd mindenki önző,és én központú lenni,a másikkal mit sem törődve.
Az is lehet hogy valóban én vagyok maga a probléma,de akkor is lehetne annyi az emberekben,hogy ezt megmondják,mert akkor nem találgatok,hogy vajon mi lehet vele. Nálam nem telik el úgy nap,hogy ne gondolnék azokra az emberekre,akiket kedvelek,szeretek. De valahogy manapság ez senkinél sem kölcsönös.
Mindenkinek ezer,meg ezer dolga van,,és ennyi dolog között arra sincs idejük,hogy rászarjanak a fejemre.
Azért vagyok ezen kiakadva,mert látom a tevékenységeiket neten- lásd facebook; az kb. arról is jelez ha valaki épp a wc-n ül.., illetve más portálokon is van már ilyen- ,és erre ráérnek,de arra már senki sem,hogy adjanak hírt magukról,hogy élnek. Én nem az msn személyes üzenetéből akarom megtudni,illetve a facebookos üzenőfalról (meg egyéb oldalak üzenő faláról) ,hogy mi van az illetővel.
Szóval ennyit erről. És akkor ne higgyem el,hogy minden nemű magyarázkodás csak kifogás. Mert utána már könnyű jönni azzal,hogy "juj sok dolgom volt"- aha,azért számolnak be az üzenő falak a mindenféle netes tevékenységről. Hát köszönöm szépen,akkor ha valaki nem szeretne velem "barátkozni", nem kell,nem kötelező. 
Megmagyarázni dolgokat egy dolog,de hazudni,az már pofátlanság. De persze,mindenkinek annyira sok a dolga,hogy én már nem férek bele. Aztán majd ha gond lesz,meg bajban lesznek,jönnek nekem panaszkodni,mert én olyan jó hallgatóság vagyok,meg hát én vagyok a jó barátnőjük. Hogyne.
Irtóra elszomorít ez az egész helyzet engem,és szerintem okkal akadtam ki. Annyi ember vágott át engem életem során,és mikor azt hiszem,hogy kicsit is kezd rendbe jönni minden, persze hogy elrontja valami. Sokat gondolkodtam,hogy nekem is ilyen én központúnak kellene lennem,és tenni magasról mindenkire- de akkor meg az lenne a baj,hogy mennyire szemét ember vagyok.  Meg a különbség az,hogy nem tudok ilyet tenni.  Igyekszem mindenkivel foglalkozni- mintha olyan sok ember lenne körülöttem...

De mindegy is,akárhogy ragozom a lényeg ugyanaz. Szarul esik ez az egész ami manapság megy az embereknél. De ez van.

30 nap Gothoknak - 26. Mutass képeket abból az évből (vagy hónapból, ha új vagy) amikor Goth lettél.

Elég sok képet mutattam már,de kereshetek még olyat,amit még senki nem látott.



Itt az utolsó képen még látszik,hogy zenekaros pólóban toltam. Elég csíra korszak volt ez =)

Na ez a legrégebbi olyan képem,ahol gothultam :P Csúnya haj még,béna fekete száj- mi kell még?!  De van még pár hasonló gyöngyszem :P








Itt ezeken már fekete haj, szegecses nyakörv,meg csuklópántok, béna smink. Hát ennyi lenne. Most mindenki megcsodálhatja az akkori énemet. Teljes,egész alakos képem nincsen szerencsére,szóval azt nem tudok mutatni.


2012. augusztus 6., hétfő

Vágyak

A lelkem folyamatosan változik,és folyamatosan új igényei vannak. Néha olyan gyors a hirtelen változás,hogy én is megijedek.
Mindig vágyok,vágyakozok valami újra. Legutóbb ugye volt a számítógépes játékok utáni vágyam- az is ilyen lelki vágyakozás. Csak vannak olyan dolgok,amiket még nem próbáltam, helyek ahol még nem voltam ,és ugyan iszonyú erősségű vágyakozást érzek irányában,mégse olyan mint egy elvonási tünet,mert még nem ismerem.  Ezt most úgy értem,hogy pl. ott a pc játék- azt ismerem,játszottam már,és szeretem,és sokszor úgy érzem magam mint egy dohányos,aki letette a cigit,de vágyik rá. De mondjuk Nagy- Britanniába is vágyakozom,de ott sose voltam- így nem lehet "elvonási tünetem" . =)
Most ne úgy képzeljen el senki,hogy felvágom az ereimet ha nem játszhatok,csak próbáltam szemléltetni. Anno volt egy ilyen eset,hogy nagyon nagyon akartam már Diablozni- ez még fiatalabb koromban volt- és nem volt fent,várni kellett az illetőre aki felrakja, így neki álltam egy szörnyet rajzolni :D Kreatív módon jött ki a hiány =)
Egy múltkori bejegyzésemben kifejtettem,hogy milyen játékok hiányoznak,de ezen kívül vannak más dolgok is,amik felfedték magukat a lelkemben.
Pl. a legújabb az hogy utazni akarok. El akarok menni Nagy-Britanniába,és Egyiptomba. Nem tudom miért érzem ezt,de vonzódok Egyiptom iránt elég erősen. Megvettem a könyveket ebben a témában,és nem bírom ki hogy ne olvassam őket. Néha észre se veszem ,hogy kimerültem,és aludnom kéne,csak mikor már leragadnak a szemeim.
Most ez lett az új mániám,és ami pláne benne,akartam ilyen filmeket nézni,és vasárnap leadták a Múmia című filmet a tvben.  Hát mondanom se kell. Eléggé izgalmas volt,hogy pont akartam valamit,és megint sikerült =)

2012. augusztus 5., vasárnap

Pezsgő jégkása

Igen,jól olvastátok... Ez egy elég érdekes eset. Tegnap este betettem egy üveg pezsgőt a hűtőbe,hogy majd másnap este iszunk belőle. Márkó persze szokásához híven erősködött,hogy tegyük be a mélyhűtőbe. Este szóltam ,hogy vegyük ki,és rakjuk át a hűtőbe. De erősködött,hogy nem lesz baja,hagyjuk ott,az alkohol nem fagy meg. Gondoltam oké,végülis ez jogos.
Erre ma nézzük- kirobbant a teteje,és jégkásává fagyott :D Úgy kellett kikaparni a mélyhűtőből a kásás pezsgőt. Életemben nem láttam még ilyet,de izgalmas nagyon. Lehet,hogy volt már ilyen eset,de én most láttam ilyet először =)

2012. augusztus 3., péntek

30 nap Gothoknak - 25. Gondoltál rá valaha, hogy elhagyod a szubkultúrát?

Természetesen. Elkezdett körülöttem majdnem mindenki stílust váltani,ilyen dumával,hogy "kinőttük". Eleinte hülyén éreztem magam,hogy bennem még ennyire él a dolog,és jaj biztos gyerekes vagyok. Akkor jött az ,hogy átlagos emberré válok,mert azért mégis csak 19 éves vagyok (voltam akkor!),nekem is felnőttesen kell viselkednem,meg öltöznöm is... Na akkor volt az,hogy elkezdtem lenöveszteni a hajamat- elmondhatatlanul utáltam,mert undorító volt a lenövés,és persze pont egyik rockmaraton alkalmával volt ez. Aztán kitaláltam,hogy kiszőkítem a hajamat,ha már lenőtt. Utáltam a lenövésemet,mert ha nincs festve a hajam,akkor össze-vissza áll,meg van hogy semmi tartása,és jaj. Aztán szőkítés után ocsmány voltam persze-a fejem teteje ahol lenőtt ott sárga lett a hajam,az alja meg vöröses. Akkor párszor ki lett szőkítve,de mindig hamar lenőtt,és csúnya volt a fekete hajtő is. Akkor csináltattam még műrasztát is - szőke- rózsaszínt-,az úgy szép volt,de az öltözködésem átlagossá vált. Sőt,hordtam színes felsőket is. Ha rá gondolok sírnom kell.
Ennyire ocsmány hogy lehettem??
Egyszerűen borzalmas- itt is látszik a lenövésem,meg exem a napszemüvegbe. Komolyan ennél szörnyűbb nem is lehetne. Remélem érthetően kifejeztem,hogy meggyötört lelkileg az ,hogy elhagytam a stílust.
Van még sok képem  erről az időszakról,de lefagy tőle a gépem,szóval ezt nem osztom meg. De el lehet képzelni- rózsaszín lepkés,virágos pólók, fekete szoknya,és idétlen dorkó hozzá... Húú...
Aztán jött a műrasztás korszakom,a felpörgések,industrial,cyber minden ilyesmi. Az azutáni rockmaratonra már műrasztával mentem. Az nem volt olyan vészes,akkor jól éreztem magamat mondjuk.
Aztán végülis elegem lett. Mi az hogy felnőttes viselkedés,meg öltözködés? Attól hogy fekete szoknyát,meg felsőt hordok gyerekes leszek? Na akkor voltam gyerekes,hogy ilyeneket gondoltam. Soha többet. Aztán jött utána a visszagothulás- kinézetre. Visszafestettem a hajamat feketére,és két szőke tincset hagytam meg emlékbe,de az még jól is nézett ki. Szerettem,csak nagyon tört tőle a hajam és féltettem.



(a képeket azoknak,akik nem láttak így)
Nos ezt a szőke -fekete hajas témát imádtam. Sőt ez tetszik a legjobban,csak elkezdődött ennek az őrülete is,és minden 2. ismerősömnek ilyen lett a haja,és akkor köszöntem szépen, letettem róla- meg ugye említettem,hogy tönkre is ment tőle a hajam,szóval nem bánom. Sokak szerint ez állt jobban,de van egy ellentábor is,akik szerint meg a fekete áll jobban. Hát most a feketések nyertek,mert újra teljesen fekete vagyok =)
Rájöttem időközben,hogy felesleges ezen lovagolni,hogy így vagy úgy néz ki az ember. Nekem ez lélekből, szívből jött,ezért nem tudtam lemondani róla,ezért szenvedtem az átalakulás során,ezért éreztem magam hülyén,és kínosan,mert nem nekem való ez az egész. Nekem így jó ahogy van.
Akik azzal büszkélkednek,hogy ők kinőtték, azok úgy érzem sose viselték őszintén e stílust,meg ami hozzátartozik. De hát ez természetes,hogy az ember előbb utóbb kinövi a régi dolgokat- sok tini menekül a goth világába,mert megértést találnak ott a kamaszkori okozta lelki traumákra,de utána persze hogy levedlik,mert azok nem ők. No én is ezt hittem,hogy nekem ki kell nőnöm,de nem. Ez valóban hozzám tartozik,ez vagyok én - és nem csak kamaszkori mentsvár volt.
Plusz rá kellett jönnöm,hogy nem áll mindenkinek ugyan az jól. Én nem tudom ugyan azt hordani amit más goth lányok hordanak,mert szerintem mindenkinek más áll jól,más fazonok,formák,stb. Én is szeretek egyediséget csenni a cuccaimba,- mint sokan mások is- ami tényleg rám vall,ami tényleg én vagyok. =)
Na és emiatt vagyok mérges azokra a lányokra,akik másolnak,mert ilyenkor mindig úgy érzem,hogy egy darabot lopnak belőlem.  Persze,valahol hízelgő,de hosszú távon zavaró,és a túlérzékeny lelkem nem viseli el. Ha meg úgy állítja be,hogy az ő ötlete,akkor egyenesen leharapnám a fejét =) Az más ha konzultál előtte velem,vagy esetleg valaki totál véletlenül csinálja ugyanazt meg. Az nem izgat,de sajnos tudom,hogy itt a környékemen van pár olyan lány akik szándékosan majmolják az embert- nem csak engem,hanem barátnőmet is,húgomat is,meg sok másik embert is.

Na,de visszatérve a témához- megint neki álltam a saját szemléletemről filozofálni,elnézést-, a lényeg,hogy volt egy év amikor nem csak megpróbáltam,de el is hagytam a kultúrát "felnőtteskedés" céljából. De azóta 1000× is megbántam,és visszatértem. Többet nem szeretném elhagyni,de nem tudom mit hoz még a jövő,remélem annyira nem változik meg a zsemélyiségem,meg a véleményem ,hogy elpártoljak megint.