Oldalak

2012. március 16., péntek

Hullámvölgy

Mostanában elhanyagoltam az írást,mert hát nem volt sok kedvem,meg most inkább a barátaimmal beszélgettem,mert sok érdekes dolog történt,és hát én nem tudom magamban tartani,csak felemésztene. Az meg nem hiányzik. Most már ugyan jobb lelkiállapotban vagyok,de még mindig érzem a szomorúságot ami körül ölel, még szerencse hogy páran tartják a lelket bennem. De tudom,hogy ezen is túl leszek,mint eddig oly sok mindenen. No de kezdem az elejéről.

Pár hete nagy veszekedések voltak Márkó,és köztem. De ezek nem olyanok voltak,mint amik lenni szoktak. Elkezdett basztatni,hogy találjak már melót,mert ez nem jó,meg stb. Tudtam azt hogy magától ő nem cseszegetne ilyenekkel,hanem beülne a gép elé wowozni. Persze rögtön kirobbant a veszekedés,mert ő is elkezdte azt hajtogatni,amit mamája szokott,hogy nekem itt takarítani, pakolni, rendet tartani,mosogatni,meg minden szart csinálni kell. De emellett keressek melót,és melózzak is ezerrel,hogy legyen pénzünk. Kicsit fenn akadt a szemem,mert nem értettem,hogy mért csak nekem kéne. Nem hiszem,hogy ez normális dolog. Egyik este nagyon össze is vesztünk emiatt,és már hátba is lettem csapva,mert felmertem hozni,a szüleit (nem szidtam ,meg semmi ilyesmi).
Másnap reggel ugyanez, csak reggel,ahogy felkeltem. Nem lehetett megbeszélni vele ezeket. Majd persze kiderült,hogy az öreganyja uszította. Mert előző napok valamelyikén az egész családjuk összeült- erről nem tudtam-,és szépen a hátam mögött kibeszéltek engem,és persze mindenki mondta a magáét ezerrel,és Márkó már megőrült. Utána már nem haragutam rá,mert tudom milyen az öreganyja,meg az apja. Kérdezgettem Márkót miket mondtak rólam,és hát sok "szépet".
Márkó apja szerint én vissza húzódok mindig amikor itt vannak. Na ezen nevetnem kellett,mert hülyék. Azt tudni kell,hogy a szülei nem nagyon foglalkoznak Márkóval,és hogy egy hónapban ha egyszer meglátogatják. Tehát nem sok ez. Legutóbb mikor itt volt az apja,akkor valóban elmentem,mert akartam hagyni őket dumálni. Idejött videókártyát szerelni,én meg kimentem fürödni,mert gondoltam csak van valami megbeszélni valójuk. Én legalábbis ha egy hónapig nem látom anyumat igenis szeretek vele kettesben maradni,no meg vannak női dolgok,amiket a férfiak alapból nem szeretnek. Na most én is így voltam vele,hogy gondoltam hagyom őket,no meg sokat nem értek a videókártya beszereléshez.
Aztán mikor én kész voltam,kimentem mosogatni (mert azt is én szoktam),és ment el az apja,és nem hallottam,hogy köszönt,és Márkó szólt rám... Persze köszöntem utána,de eléggé kínos volt nekem amúgy is. Erre tessék,nem vissza hallom a sz@r megjegyzéseiket?! Amit persze fokoznak minden sz@rral.
Aztán a mamája meg alapból ki nem állhat,és nem tudom miért. Amióta találkoztam vele a kórházba(Márkónak volt vakbél műtéte,és akkor egész héten ott voltam),azóta furán néz rám. Márkó mindig azt mondta,hogy ő ilyen,meg így néz,nem kell fel vennem,nem nekem szól. De mikor már azt a tiszteletet se adta meg hogy mikor hármasban beszélgettünk,és nem volt hajlandó felém fordulni,na az kicsit durva volt. De erre is ugyan az a válasz volt,hogy ő ilyen.
De most,hogy megtudtam miket gondol rólam. Tudom,hogy a fő baja az volt,hogy egyedül kell fizetnie a lakást,de jelenleg egyikünk se keres,Márkót meg vissza dugják a szülei az egyetemre,ergo nekem kéne dolgoznom,és fizetnem a saját részem a házban,az övét meg fizetnék.  Nos ez a fő baja,de ezt meg is érteném,de ezek ahelyett,hogy ezzel így elém állnának- vagyis hát ő- ,ehelyett a hátam mögött megjegyzéseket tesz,meg Márkót traktálja,meg uszítják ellenem.
Meg jöttek a cifrább dolgok,hogy én lusta vagyok,meg trehány,mikor kb. én tettem ezért a lakásért minden szart meg. Amióta van netünk azóta Márkó éjjel nappal wowozik,és a cuccok meg halmozódnak fel,és ki az a hülye aki elpakolja?! Hát én. De én nem csinálok ám semmit -.-"  Akkor felmerült a kérdés,hogy mért vagyunk mi együtt,és az öreglány rögtön rávágta,hogy biztos a szex miatt... o.O Jó hogy ő még ezt is jobban tudja. Nem elég hogy az életünkbe,meg az életvitelünkbe beleszól- de sajna megteheti ,mert tőle függünk,és utálom ezt az érzést-  de még azt is jobban tudja ,hogy mi mikor,milyen,és mennyiszer élünk nemi életet.
Aztán voltak vicces dumák is,hogy  én bájitalt adtam Márkónak,meg megbűvöltem,azért van velem,meg ezért véd engem.  Azért ennyire ocsmány nem vagyok,hogy nekem itt bűvölgetni kelljen a pasikat,meg bájitalozni. Szánalmas. Ezt is bemagyarázzák maguknak.



A lényeg az egészben,hogy mindenért ami létezik rossz a világban,azért én vagyok a hibás. Tőlem vártak volna mindent,Márkó meg szépen járjon egyetemre,meg gépezzen. Én meg mit képzelek,hogy ingyen élek. Ami jogos,csak azt senki nem veszi figyelembe persze,hogy tavaly fél-egy évig Márkó nálunk lakott. Nekünk családi házunk van,és azért az kicsit nagyobb,mint egy panel. A másik,hogy mi se kértünk érte pénzt,és ugyanúgy fogyasztotta a vizet,az áramot- de azt nagyon, meg mindent. Ott kaját,csak néha hozott mamájától valamit. De mi nem beszéltük ki,és mamám se nézett rá rossz szemmel. De ezt ugye mindenki elfelejti. Most éppen húgomat kezdték el fikázni,hogy idejön,fel eszi a kajánkat,meg használja a meleg vizet. o.O Meg ,hogy Márkónak kell koplalnia,hogy húgom ehessen. Hát kiakadtam,mert ez nagy kamu ! Húgom sokszor hozott magával kaját,meg anyum is küldött dolgokat, de megették. És igen, ő ugyanúgy evett abból,mint húgom a mienkből. Amikor meg nem nagyon volt kaja,akkor én adtam húgomnak a részemet,és én éheztem inkább. Ezen ma reggel is nagyon összevesztünk,mert megint felhozta ezt,és pofám leszakadt,mikor ezzel jött,hogy neki kell koplalnia húgom miatt. Majdnem pofán csaptam,pedig én nem vagyok agresszív. Komolyan,hogy hogy lehetnek ilyen önzőek,és bunkók,nem tudom.
Az öreganyján nem lepődtem meg,de az hogy a szülei is utálnak,meg így vélekednek rólam,az derült égből villámcsapás volt,mert velük nem volt bajom sose,meg nekik se velem- úgy tűnt. De persze megint én vagyok a naív,hogy ezt még beveszem.
És sajnos emiatt hoztam azt a döntést,hogy hazaköltözöm,és szakítsunk,mert nem tudok így élni,hogy látom,hogy őt baszogatják miattam,és két tűz közé szorul. Amúgy is túl agresszív nekem,mindenki azzal jön,hogy nem nekem való,stb.,és már elhiszem. Csak most megint félek az egyedül léttől,meg hogy túl sokáig várok. De ez megint egy másik sztori.



Szóval sajnos ez van. Most még egy ideig sajnos ki leszek borulva,de lassan kezd visszatérni belém az élet. Tudom,hogy nem áll meg az élet ettől,és mások is túlélték,csak nekem kicsit lassabb lesz,de igyekszem. Legyetek megértőek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése