Oldalak

2012. február 24., péntek

Csak,hogy ne legyen nyugalmam

Minap voltam bent anyum munkahelyén,és már viszonylag jó kedvem volt. Barátom (a srác aki összeszedett a szarból) segített jókedvet ,meg mosolyt csalni újra az arcomra. Hát ez az öröm,meg jókedv nem tartott sokáig,mert anyum közölte,hogy van valami amit el kell mesélnie,és nem fogok örülni neki.
Na lehervadt a mosoly az arcomról,mert nem tudtam mire számítsak éppen. Ki utál vajon,vagy ki akar megölni...

Aztán kiderült,hogy apámról van szó! Ohh,mily meglepő volt. Kb. egy és fél éve már nem is tartom vele a kapcsolatot,de az anyjával se. Erre kiderült egy ilyen,hogy az anyjának azt hazudozta,hogy ami van neki telefonszámla adóssága azt én csináltam. Mert valahonnan van adóssága,de egy 70es kártyáról van szó,és nekem ilyen a világ életemben nem volt. De azért én csináltam meg a sok számlát. Kicsit furán néztem.... nagyon ügyes lehettem,hogy ilyet összehoztam. De az senkinek eszébe se jutna ám,hogy ha én kreáltam volna a számlát,akkor anyumékhoz érkeznek a csekkek nem hozzá. Soha semmi közöm nem volt apámhoz,semmilyen téren... Biztos majd a telefon számlám hozzá megy.
A másik dolog,hogy telefonom sincsen =D  70es se voltam soha, és előfizus se voltam még! Ezek után mi kell még?! Elegem van,hogy a saját köcsögségeit az én nyakamba varrja mások előtt,hogy ő szentül,és ártatlanul jöjjön ki az egészből,és akkor én legyen besározva,ráadásul úgy,hogy nem is tudok védekezni,mert ugye nem beszélünk.
A vicc,hogy folyton ki akar békülni velem,de mindig csinál valamit,ami miatt süllyed egyre mélyebben a szememben.
A másik dolgot nem is említettem. Drága húgom elvitte hozzá az elromlott számítógépeket,hogy apám majd megcsinálja. Na a nagy fenéket. Amikor ezt megtudtam azonnal szóltam húgomnak,hogy hozza vissza de rögtön,mert szétszedi ,és eladja a cuccokat belőle.... Hát természetesen igazam lett. Anya ment el a gépekért,de anya szerint totál üres volt. Majdnem infarktust kaptam,ugyanis tudom mik voltak abban a gépben. Én egyedül a vinyot szedtem ki -oh te jó ég,de áldom az eszemet!!- de minden más benne volt,ami kell bele. Erre megdumálja anyámat,hogy ezt így adtuk neki. A pofám leszakad ettől basszus. Aztán kiderült,hogy nem csak a kölcsön gép került apámhoz,hanem a miénk is,amit eltettünk. Hát esküszöm majdnem ott helyben kitéptem a szívemet. Az ideg olyan szinten kerülget,hogy nem igaz. Ember nem létezik még egy,aki ilyen görény. De most majd elmegyek,megnézem azért mi van azokban a gépekben,de nem táplálok túl sok reményt-az elhagyott engem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése